Győr a titkosszolgálatok hálójában, A vagongyári MAN-program címmel jelent meg Vörös Csaba hiánypótló kötete a Győr+ Média kiadásában. A kutató-újságíró pénteken és szombaton 10 és 14 óra között dedikálja a kötetet az Ünnepi Könyvhéten, a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeltén, a Győri Szerzők standjánál. A szerzővel beszélgettünk két dedikálás között.

Hogyan talált rá a témára?

Én eredetileg sportújságíró vagyok, de 2016 óta kutató-újságíróként dolgozok az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában. Főleg sport témában kutattam, de mivel anyai nagyanyám Győrből származik, így a megyére, városra is rákerestem, és akkor láttam, mekkora anyag van a vagongyárról. Beszélgettem erről Knézy Jenő barátommal, (a Győr+ Média vezérigazgatója) hogy érdekelné-e, ha feldolgoznám a témát. Ő, és dr. Dézsi Csaba András polgármester is rábólintott. Egy éves kutatómunka eredménye a kötet.

Mit fedezett fel a kutatómunkája során?

Több ezer oldalnyi, korábban tikosított dokumentumot dolgoztam fel.  Az állambiztonság rendkívüli érdeklődést tanúsított a győri vagongyár dolgai iránt, a korszak ügynökei, tartótisztjei, nyomozói minden egyes pillanatot dokumentáltak az életükből. Tudni kell, hogy a vagongyárnak vannak külön dossziéi, amelyek az Állambiztonsági Hivatalon belül belső dossziék, ezek azért készültek, hogy az akkori állami vezetés tudja, mi zajlik a gyárban. Kutatásaim során azt láttam, hogy nagyon sokat foglalkoztak az MAN programmal, és a dízelesítéssel, ezért választottam ezt főtémának, de természetesen Horváth Edét is bemutatom.

Az ön számára, mi volt a legérdekesebb, amit talált?

Nálunk, a fővárosban már mindenki csak önmagával van elfoglalva, én pedig tudom, hogy itt Győrben, másképp vannak a dolgok. Már a kutatásom elején tisztában voltam azzal, hogy szinte nincs olyan győri család, aki valahogy ne lenne érintett a vagongyárral kapcsolatban. Ez egy szent ügy. Tudtam, hogy nem lehet ész nélkül vagdalkozni, amikor megírom a könyvet. Meg kellett értenem, hogyan működik az állambiztonság, hogy gondolkodnak a győri emberek, és mi volt valóság. Tudom, az állambiztonság úgy működik, hogy: „jót nem írunk”. A győriek pedig büszkék a vagongyárra és ott van még a valóság. Ebben a háromszögben kerestem az igazságot. Az volt a célom, hogy ne bántsam meg a győrieket, de ismerjék meg a vagongyár történetét egy más szemszögből is. A kérdésre válaszolva igazán az lepett meg, hogy a 60-as években 1,5 milliárd forintot költött a vagongyár a MAN-programra, egy nyugati licenc megvásárlására. Ez volt az új gazdasági mechanizmusnak az előszele, ”partizánakció” volt.

A kötet megvásárolható a Lokálpatrióta Könyvesboltban, valamint a Győr+Média székházában.