Kecskesajtos füge, pisztácia köntösben – igazi ízorgiának hangzik és az is, a Lufi Fagyizó díjnyertes finomsága minket is elvarázsolt. Megálmodója, Felsődiósi István különleges kreációjával a Gelato Festival World Masters hazai válogatójának második fordulóján bizonyult a legjobbnak. A versenyről, a vendéglátásról és vágyakról is kérdeztük.

1986-ban alapította édesapád Ménfőcsanakon az üzletet, így tulajdonképpen beleszülettél a vendéglátásba…

Felsődiósi István: Itt gyerekeskedtem, nagyon sokat dolgoztam már akkor a pult mögött, nyári szünetben is, tényleg rengeteg emlékem fűződik a fagyizóhoz. De nem volt egyértelmű, hogy ezt a pályát választom, rögös volt az út, mire eljutottunk odáig, hogy 2007-ben átvettük a feleségemmel az üzletet. Édesapám mindig azt mondta, hogy nem gondolja, hogy ez a jövőm, hogy ebből meg lehetne élni. Dolgoztam multicégeknek, területi képviselő voltam több helyen is, de aztán egyszer egy nehezebb napon úgy döntöttem, hogy felmondok és belevágunk. Csináltunk egy élelmiszeripari kisüzemet, oda átvittük a gyártást, több üzletet nyitottunk, kialakítottunk egy viszonteladói hálózatot, így végül egy szép történet kerekedett ki belőle.

Hogyan készülnek most a nyalánkságok, ki felel az ízvilágért?

F.I.: Ez egy kollektív csapatmunka eredménye. Általában én vagyok az ötletgazda, de a feleségem és a kollégáim is mindig jó tanácsokkal látnak el. Az extra elképzeléseim azért olykor kapnak hideget-meleget, de mivel az eredeti szakmám szakács, mondhatom, hogy igazi gourmet vagyok, szeretek kulináris, gasztró élményt nyújtani a vendégeknek. Így jött a kecskesajtos fagyi megalkotása is. Készítettem parmezánból is, de az nem volt igazán átütő.

Érdekes, hogy éppen a kecskesajtra esett a választás, hiszen elég megosztó, ráadásul Te magad sem szereted.

F.I.: Sőt mi több, egyenesen utálom (nevet). De éppen ez inspirált, hogy hogyan lehetne egy olyan termékből, amit talán csak kevesen fogyasztanak, egy olyan fagylaltot készíteni, ami ízletes és ami elnyeri az édesszájúak tetszését. Úgy tűnik sikerült. A tökkel is így voltam korábban, abból a sütőtökös, fehércsokis narancsot alkottam meg. Rengeteg ötlet van a tarsolyunkban, itt tényleg csak a képzelet szabhat határt.

Hogy jól sikerült, azt bizonyítja az is, hogy a Gelato Festival World Masters hazai válogatójának második fordulóján a kecskesajtos lett az aranyérmes fagyi. Tavaly már volt egy forduló, és jövőre is lesz egy hazai válogató, hogy aztán a legjobb kilenc közül kiválasszanak kettőt, akik kijuthatnak a 2025-ös olasz világbajnokságra.

F.I.: Az esélytelenek nyugalmával mentem egyébként, egyszerűen csak tanulni szerettem volna, és kideríteni, hogy hol tartunk ebben a szép szakmában. Nem várt siker volt, nagyon meglepődtem, hisz híres cukrászok, ismert üzletek képviseltették magukat a versenyen. Nem tagadom eljátszottam már a gondolattal, hogy mi lenne ha ott lehetnénk Olaszországban… A cél az, hogy addig is tanuljunk, fejlődjünk, hisz olyan nincs, hogy minden tudsz, mindig van egy következő lépcsőfok.

Természetesen drukkolunk a győri lufisoknak, hiszen náluk nem csak finom fagyikat lehet kóstolni, de jó vendégnek lenni bármelyik üzletükben. Hála a tulajdonos hitvallásának, aki a klasszikus vendéglátós szeretettel és alázattal ápolja a hagyományokat, és közben modern köntösbe öltözteti azokat.