Megszüntették a tőrrel gyilkoló férfi fogvatartását

Szerző és fotó: Venesz Klaudia
2024.09.12. 13:05

A vádirat szerint még 2021 nyarán történt az eset, amikor egy férfi egy negyven centiméter pengehosszúságú dísztőrrel sebesítette meg a nevelőapját olyan súlyos mértékben, hogy az a helyszínen életét vesztette.

Egy mosonmagyaróvári lakásban egy vitát követően alakult ki dulakodás, amelynek során egy tőr is előkerült, ez ejtette a halálos sebet az 56 éves férfin. A helyszínre kiérkező mentőszolgálat már csak a sértett halálának beálltát tudta megállapítani, a gyanúsítottat, egy 29 éves férfit pedig a sérülései miatt kórházba szállítottak. A kihallgatását követően a Győri Járásbíróság nyomozási bírája 2021 szeptemberében elrendelte a gyanúsított letartóztatását.

Az ügy végére pont került: a szeptember 12-re kitűzött tárgyaláson Dr. Bóka Tibor bíró ítéletet hirdetett É. Máté ügyében, mely szerint É. Mátét halált okozó testi sértés vétségében bűnösnek találták. Tettéért öt év szabadságvesztést és további 5 év közügyektől való eltiltást szabtak ki rá.

Az eljáró bíró az ítélethirdetést követően több indokkal is alátámasztotta döntését. Ismertette, hogy a vádlott és a sértett családi kapcsolatban voltak, de a vádlott nem fogadta el nevelőapját és annak irányításait, utasításait. Ebből folyamatos viták voltak. Eleinte a sértett volt fizikai erőfölényben, hiszen a vádlott az együttélésük kezdetén gyermek volt. A felnőtté válása után erejében felülkerekedett, a mindennapi kapcsolatukban többször előfordult az erőfitoktatás. Erre a vádlott is utalt: „Tudattam vele, hogy én vagyok az erősebb.”

Az utolsó, végzetes vitát az robbantotta ki, hogy a házban egyszerre működött a klímaberendezés és az ablak is nyitva volt, ezt a sértett megjegyezte a nevelt fiának. Ebből veszekedés, majd fizikai összetűzés lett, a vádlott hátsó fojtásos technikával földre vitte a sértettet, majd a szobájába ment. A vádlott ugyan tagadta azt, hogy ez válaszreakció volt, vagy esetleg kölcsönös volt a tettlegesség, de Bóka Tibor bíró úr egyértelműen úgy értelmezte a helyzetet, hogy a vádlott leszerelte a sértettet. Az eset elbírálását megnehezítette az is, hogy nem volt szemtanú, aki igazolni tudta volna a történteket.
Az incidenst követően, amikor már a vádlott a szobájában volt, a sértett utána ment és erőszakkal bejutott a szobájába. „A bíróságnak szigorúan a tényeknél kell maradni, illetve meg kell figyelni, mi az, ami vitatható és mi az, ami ellen nincs bizonyíték” – utalt a bíró arra, hogy a vitát a nevelőapa kezdeményezte és ő volt az, aki újra felvette a konfliktus fonalát. A vita végül tettlegességig fajult, a vádlott a sértettet megszúrta egy dísztőrrel és a vádlottat is érte szúrás. A vádlott mentőt hívott és arra kérte a kivonuló egységeket, hogy a saját vérző sebe helyett a lakásban fekvő nevelőapját lássák el.

Bóka Tibor hozzáfűzte, hogy az eset minősítésénél rendkívül vékony a határ a gyilkosság, a halált okozó testi sértés és a jogos önvédelem között. A bíróság álláspontja azonban ez esetben egyértelmű volt: a nyomok és a vádlott vallomása alapján is lehetett tudni, hogy mindkét fél támadólag lépett fel, csak a véletlen műve a felek sérülésének mértéke. További tényként ismerték el, hogy a dulakodás során a vádlott szemüvege leesett és vélhetően rosszabbul látott, de az eljárásba bevont szemész főorvos szerint a mínusz négyes dioptria látássegítő eszköz nélkül körvonalak érzékelésére még alkalmas, de feltételezhető, hogy csak körülbelül tudott tájékozódni a vádlott és nem tudhatta, hova szúr pontosan.

A minősítés szempontjából figyelembe vette Bóka Tibor, hogy az elkövetés előtt kijelentések között elhangzott a vádlott részéről, hogy „leszúrlak, elvágom a torkodat” – B. Patrik, a korábban a családdal együtt élő tanú vallomásában hangzott el ez a mondat. Nem vitás, hogy ez a vádlott indulatosságát alátámasztja ugyan, de a konkrét ölési szándékát nem. A bíró szerint számtalan lehetősége lett volna a vádlottnak a tette elkövetésére. A bűncselekmény minősítésénél azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a 40 centi pengehosszúságú nagyjából 1/3-1/4-nyi része hatolt a sértett testébe, ami a sérülésokozás szándéka mellett szól. A vádlott mellett szól továbbá az is, hogy segítséget hívott és a kiérkező hatóságokkal is együttműködött.

A bíróság álláspontja, hogy élet elleni cselekmény nem támasztható alá teljes bizonyossággal, a halált okozó testi sértés támasztható alá, ami 2-8 évi terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A minősítés során Bóka Tibor bíró felsorolt több olyan esetet is, ahol más városokban működő bíróság ugyan így ítélkezett, ennél sokkal kevésbé egyértelmű helyzetekben is. Mindenképpen súlyosbító körülménynek ítélte, hogy a vádlott a bűncselekményt a hozzátartozója sérelemére követte el.

A feltárt tények alapján a bíróság a bűncselekményt halált okozó testi sértésnek ítélte, amelyet 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnek. A középértékből kiindulva (5 év) – a bíróság álláspontja komoly mértékű eltérést nem indokolt ettől, csekélyebb mértékű eltérést tesz lehetővé a jogszabály.

A bíróság és az ügyészség egyetértett abban, hogy a vádlott a fogságban töltött 3 évre való tekintettel nem tartják indokoltnak a további fogva tartást, így É. Mátét feltételesen szabadlábra bocsátották.