Dr. Veres András megyés püspök és dr. Dézsi Csaba András polgármester egyetért abban, hogy a 750 éves jubileum jó alkalom a káptalandombi felújítások folytatására.

– Győr 750 éves ünnepe alkalmából milyen rendezvényekkel, meglepetésekkel, attrakciókkal készülnek?
– Dr. Veres András megyés püspök: Egy kicsit már a zarándokházunk is ennek jegyében készült azért, hogy az ide érkező turistákat, zarándokokat segíteni tudjuk itteni tartózkodásuk idején. Hamarosan átadjuk a Káptalandombon a kávézónkat is, illetve készül egy állandó kiállítás, amelynek lesz olyan része is, ahol időszakos tárlatokat tervezünk. A székesegyházban a felújítás még folyik, de a kincstár nemsokára elkészül, ami méltó bemutatása az egyház 1000 éves jelenlétének, ebben a 750 évre is tudunk utalni. A könyvtárban is kiállítással készülünk a jubileumra, miként a Püspökvár tornyában is.

– Dr. Dézsi Csaba András polgármester: Fontos, hogy az itt élők megtudják, mitől jó győrinek lenni, s mire lehetünk büszkék. Sok olyan ember van, aki ugyan nem itt nőtt fel, de itt találta meg a boldogulását, ám a város történetével nincs tisztában. Ezért elengedhetetlen, hogy azt megismertessük a győriekkel az évforduló kapcsán. Ezt a cél szolgálják a rendezvényeink, amiket egyelőre nehéz szervezni a járvány miatt, ezért az első időszakban kiadványokat szerkesztünk. Remélem, minél többen kézbe vehetik majd a város történelméről részletesen, illetve röviden szólót, valamint az ipartörténetét, vallási történetét bemutatót. Ezenkívül az első lépés a modern I love Győr installáció volt, ami a fiatalokat szólítja meg. Azt szeretném, hogy az ünnep mindenkiről szóljon, s mindenkit megismerjünk, aki hozzátett valamit ehhez a 750 évhez. Lesznek játékok, például Győrfoglaló történelmi játék digitális formában, a honfoglaló mintájára.

Az évforduló a szabad királyi várossá válást ünnepli, de elgondolkodtam rajta, hogy mi az alapja a várossá válásának, s ez bizony nem más, mint a győri vár. Ezért erre helyezzük a hangsúlyt, ezért lett az ünnepi embléma a Füles-bástya sziluettje. Kevesen tudják, hogy ez a vár volt a kereszténység védőbástyája nagyon sokáig. Amikor visszafoglaltuk a töröktől, akkor II. Rudolf császár hozott egy rendeletet, hogy Győr-kereszteket kell állítani a településeken, vagy a meglévő keresztekre táblát helyezni, ami arra emlékeztet, hogy a muszlim seregeket megállították Győr váránál. Ausztriában 31 ilyen keresztet találtam és dokumentáltam a munkatársaimmal. Júniusban pedig egy 7 méteres Győr-keresztet állítunk fel a városháza előtt.

S még egy meglepetéssel szolgálhatok: 26 harangot fogok felrakatni a Városháza tornyába. Régen harangok voltak itt, jelen pillanatban viszont gépzene szól. Úgy döntöttem, hogy a 750 éves évfordulóra visszatesszük a harangokat. Lesznek olyan események, amikor a győriek majd személyesen tudják megszólaltatni a harangokat.

– Milyennek szeretné látni öt év múlva a Káptalandombot?
– Dr. Veres András: A teológiában van egy kifejezés, amit szívesen használok itt is: totaliter aliter, ez azt jelenti, hogy egészen más. Az egyházi kézben lévő épületek felújítása folyamatban van, a szeminárium, a látogatóközpont épületei, a papi otthon, a könyvtár nagyterme is megújul. Jövő nyáron a Maulbertsch-freskók is elkészülnek, s bízom benne, hogy 2022 végére befejeződik a székesegyház külső és belső felújítása is. Nagyon szeretném, ha a Káptalandomb új burkolatot kaphatna, hiszen az oda vezető utak elkészültek, csak a domb maradt ki. A két mediterrán hangulatú lépcsősort szerintem szépen rendbe kellene tenni, mert olyan turisztikai attrakció, amivel kevés város dicsekedhet.

Dr. Dézsi Csaba András: A városnak komoly politikai, gazdasági, kulturális történelme van, amit meg kell ismerni. Ennek fontos részei a szakrális emlékek. Győr város szíve a Káptalandombon van, s egyik legkultikusabb emléke a bazilika. Veres András megyés püspök szívén viseli a sorsát ennek a területnek, s komplett módon gondolkodik, én maximálisan támogatom a fejlesztést, hiszen ezzel Győr szívét hozzuk rendbe. Öt év múlva remélem, teljesen fel lesz újítva a Káptalandomb a közművektől egészen az új burkolatig. Természetesen a két kis köz is, melyek végébe szép kovácsolt vas kapu kerül, amit éjszakára be fogunk zárni, hogy a tisztaságát megőrizhessük.

– Tervezik-e a közeljövőben a püspökség alatt húzódó kazamaták látogathatóvá tételét?
– Dr. Veres András: A püspökség alattegy hatalmas, egységes hosszú pince található, ami olyan széles, hogy akár gépkocsival is meg lehetne benne fordulni. A kőtár felől indul, és végighúzódik egészen a külső várfalig. Már az elődöm idejében is végeztek felmérést, s készítettek egy tervet. Mivel 1200 embert is le lehet ültetni egyszerre, ezért egy rendezvényközpontban gondolkodtak, ám a konkrét tervezésig akkor nem jutottak el. Úgy vélem, erre lenne igény, mert ekkora befogadóképességű konferenciaterem nincs a városban. A székesegyházban sokszor van olyan nem liturgikus rendezvény, amit itt meg lehetne tartani, akár előadásokat, kiállításokat, sőt még koncertteremként is használható lenne.

– Dr. Dézsi Csaba András: Ez egy jelentős műemlék, aminek a felújítását fontosnak tartom. Ha a tervekkel megkeresnek a püspökségről, akkor, ahol tudunk, segítünk. Mindent megteszünk azért, hogy ezek az értékek a köz használatába kerülhessenek, hogy a győrieknek hozzáférhetősége legyen mindenhez, amit építünk, hogy láthassuk és használni tudjuk az értékeinket.

– Új templom építését tervezik. Pontosan hol és miért van rá szükség?
– Dr. Veres András: Pinnyéden a kis kápolna már a régi városrész igényeit sem tudta teljesen kielégíteni. A megnövekedett lakosság miatt pedig már annyira kinőtték, hogy „ha egy család be akar menni, kettőnek ki kell jönni”. Hála istennek, többgyermekes családok települtek ott le, új lakóparkok épülnek, s én szeretném a templomépítési igényüket támogatni. Mivel az új lakópark kialakítása érintené a tervezett templom területét, ezért lényeges, hogy az önkormányzat azt a részt meghagyja. A templomhoz egy közösségi terem is tartozna, s természetesen a kicsi kápolnát sem bontanánk le.

– Dr. Dézsi Csaba András: Technikailag mindenben segíteni fogjuk a templom építését.

(Az interjú a Győr+ Hetilap február 26-i számában jelent meg először.)