Merre tovább Afrika?- avagy milyen tendenciák fognak érvényesülni a legfiatalabb kontinens migrációs folyamataiban? címmel tartottak előadást az MCC győri képzési központjában.

Kevés olyan közéleti és tudományos témát találni manapság, amely olyannyira nagyszámú közönséget tudna megmozgatni, mint a migráció, a népvándorlás kérdése. E téma mai világunk talán egyik legaktuálisabb és az egyik legkevésbé „értelmezett” társadalmi – gazdasági folyamata, melynek helyes megértése, szakszerű kezelése minden ember számára fontos feladat. Naponta halljuk a tragikus híreket a Földközi – tenger vidékéről, a lengyel – belarusz határról, az ellentétes politikai álláspontok ütköztetését, de meglehetősen kevés ismerettel rendelkezünk az indulni kényszerülő embermilliók egzisztenciális helyzetéről és a kibocsátó országok társadalmi – gazdasági helyzetéről. Milyen körülmények vezetnek az afrikai migrációhoz, mik az elvándorlás okai? Mik a mozgatórugói az egyre intenzívebbé váló elvándorlási folyamatnak? Hogyan reagálhatnak ezen trendekre a helyi vezetők és közösségek? Ezen kérdések mentén tárta fel az afrikai migrációs helyzetképet Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet igazgatója 01. 19-én a győri MCC-ben.

Marsai Viktor rámutatott, hogy az afrikai kontinens már korántsem csak azt a negatív helyzetképet tükrözi, mint ami az 1990-es évek óta az átlagos európai állampolgár fejében él. A kontinens fővárosai rohamos fejlődésen mentek át, mely látszik még a legszegényebb országoknak titulált Etiópia vagy Szomália elmaradottnak ítélt metropoliszain is. Az afrikai kontinensről való szerényebb ismereteink főként annak hatalmas mérete és a – sokszor nehezen meghódítható – természeti környezet következményei, melyek kevésbé teszik lehetővé az alapos és mélyreható „feltérképezést”.

A kontinens társadalmi – gazdasági problémái főként a gyarmati múlt negatív örökségének tudhatók be, mely negatív tendenciák megfelelő táptalajt nyújtanak a meglehetősen gyakori etnikai villongások és terrorista cselekmények számára. A helyi társadalmakban az elvándorlás „megkezdésének” egyik fő oka a perspektíva nélküliség, a bizonytalan gazdasági viszonyok és a gyenge szociális – egészségügyi háló. A kutató fontos momentumnak ítélte az afrikai migráció erősödésében a 2010-es évek elején az észak – afrikai országokat érintő arab tavasz folyamatát, amely az addig „pufferzónaként” funkcionáló államok (Marokkó, Tunézia, Líbia, Egyiptom) belső szilárdságát és stabilitását alapjaiban felborította. Ezen államok területén működő ember- és fegyverkereskedő csoportok felerősítik és sok esetben előidézik az Európára nehezedő migrációs nyomást, miközben téves információkkal buzdítják a még el nem indult emberek millióit.

Az afrikai társadalom egy sajátos aspektusa, amely ugyancsak kedvez a migráció erősödésének: a telekommunikációs eszközök és velük együtt az internet nagymértékű megjelenése. Miközben a helyi társadalom jelentős része alig jut hozzá a szükséges napi minimum élelmiszer- és ivóvíz mennyiséghez, szinte minden háztartás rendelkezik okos telekommunikációs eszközökkel és internethozzáféréssel, mely természetszerűleg megismerteti az emberekkel nem csak a világ többi régiójában uralkodó „jólétet”, hanem magát az elvándorlást, mint lehetőséget is. Afrika népessége rohamosan növekszik (1900-ban 100 millió, ma 1,3 milliárd ember él a kontinensen), mely demográfiai folyamatot az elmúlt két év Covid-időszaka nagymértékben felerősítette. Kérdés, hogy ezen új generációk milyen életesélyekkel és egzisztenciális körülményekkel fognak rendelkezni, s ez a következő évtizedek migrációs folyamatainak alapját is jelenti majd.

Az MCC győri képzési központja hétről hétre kínál érdekes és aktuális témájú programokat, melyek közül a következő 01. 25-én kedden 17:00-kor kerül megrendezésre: Talpra állás Trianon után: a bethleni konszolidáció címmel Dr. Gali Máté fogja értékelni a száz éves Bethlen – kormány működését.