Merre tovább, győri belváros?

Havassy Anna Katalin Fotó: O. Jakócs Péter
2025.03.01. 11:20

Ahogy az egyre változó világunkban minden, úgy a győri belváros is átalakulóban van. Sokak szerint szükséges a megújulás, míg vannak, akik inkább visszahoznák a régi hangulatát a barokk utcáknak, tereknek. Rengeteg ötlet kering, s az is tény, hogy sok a bezárt, új tulajdonosra vagy bérlőre váró üzlet. Szóval a kérdés jogos: merre tovább, győri belváros?

S hogy ezt az egyáltalán nem egyszerű témát jobban megértsük, a Győri Bevásárló Utcák Alapítvány elnökét, Obertolné Horváth Tímeát hívtuk segítségül:

„Negatív átalakuláson megy át a belváros, ez tény. Ahogy az is, hogy a kis- és mikrovállalkozásokon globálisan is nagy a nyomás, amely a gazdasági válságnak és a pandémiának köszönhető. Ezzel párhuzamosan kellene Győr barokk belvárosának megtalálnia az utat, hogy miként tud továbbra is fennmaradni. Linznek és Maribornak is barokk belvárosa van, ott már felismerték, hogy a sok kicsi üzlet beleillik a környezetbe és valódi kis ékszerdobozként funkcionálnak. Ahhoz viszont, hogy mi is hasonló ékszerdobozokat nyithassunk és a kínálatot is a mai kor igényeihez igazíthassuk, az infrastrukturális lehetőségnek is meg kell lenniük. Győr jelenleg egy tranzitturista város” – mondta a szakember, s valóban, remek lenne, ha a hozzánk érkezőket nem csak pár órára láthatnánk vendégül a városban.

„Régóta vallom, hogy ahhoz, hogy a turistákat hosszabb időre itt tartsuk, olyan eseményeket kellene szervezni, amelyek Győr gazdag történelméhez igazodnak. A vaskakas legendája erre például egészen kiváló lenne, amire rá lehetne építeni a turistaforgalmat. Ennek viszont azzal is együtt kellene járnia, hogy a turisták megfelelő kiszolgálásban részesüljenek, szerte a belvárosban.”

Ezzel szemben viszont azt látjuk, hogy sorra nyílnak a város szívében az olcsó tömegtermékeket forgalmazó hálózatok üzletei. Ez pedig igaz nemcsak a ruházkodásra, hanem a gasztronómiára, bár ott az olcsóság fogalma igencsak relatív, tudjuk.

Nem erre van igény, ám a vásárlóerő ezeket tudja megfizetni. Azt pedig tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a belvárosba a vásárlók a parkolási problémák miatt főként tömegközlekedéssel jönnek be. A kevés parkolóhely miatt a családok nem ide jönnek, mert nem akarnak gyalogolni. Főleg úgy, hogy nem találják meg azokat, amiket keresnek. Mert mondjuk ki: a világmárkák nem a barokk belváros kicsi üzleteire vannak berendezkedve” – s itt meg is érkeztünk oda, amely már régóta terv: a belvárosból egy „open sky”, azaz nyitott égboltú bevásárlócentrumot kellene csinálni, amely magában foglalja a vásárlási és szórakozási lehetőségeket is. Ám ehhez is meg kellene oldani a parkolási problémákat, mert akik shoppingolni szeretnének, ők autóval érkeznének.

Fontos egyébként azt is kiemelni, hogy a két legnagyobb belvárosi üzlet – az egykori Centrum Áruház és az Arrabona – magánkézben van. A mai szabályozás szerint a közigazgatásnak nincs ráhatása, hogy a magánkézben lévő üzleteket kinek adják ki. Obertolné Horváth Tímea szerint a győri belvárosból a vásárlóerő és a turisták hiányoznak. „Ez pedig összefügg azzal, hogy a belváros nehezen megközelíthető, főleg autóval, s parkolóhelyet találni is nagyon nehéz. Nincsen kifejezett turisztikai látnivaló sem, s amíg ez így van, addig maradnak a tranzitturisták. Ezért emlegettem a vaskakas-legenda felélesztését, amelyet szerintem nagyon jól ki lehetne használni. A barokk belvárosra tulajdonképpen csak a Barokk Esküvő van ráépítve, amely egy évben egyszer van. Én például beengedném a Dunán a bécsi szárnyashajókat… Most még a gazdasági hatások uralkodnak, ezek pedig jelenleg nem megfelelőek a kis és mikrovállalkozásoknak. S persze a fiatal vállalkozók helyzete is kérdéses” – ám erre majd egy legközelebbi alkalommal térünk vissza.