A március 15-ei ünnep kapcsán nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy mi, győriek is részesei voltunk annak idején az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek. Legyünk büszkék a szabadságért és a polgári átalakulásért 1848-ban harcoló győriekre!

Győrben Lukács Sándor vezetésével alakult meg a reformtörekvéseket képviselő „győri tízek” csoportja, aki március 4-én a színházi előadás szünetében felolvasta Kossuth Lajos előző napon a pozsonyi országgyűlésen elhangzott, a reformok szükségességét sürgető híres felirati beszédét.

Március 15-én Lukács a Széchenyi téren tartott beszédében bejelentette, hogy delegációt küldtek Bécsbe a királyhoz, az országgyűlés által elfogadott reformkövetelésekkel, bízva abban, hogy hazánkban a szabadság és egyenlőség fog uralkodni. A téren mintegy ezerötszázan gyűltek össze és hallgatták a szónokot. Este a város lakói kivilágították a házaikat, Lukács Sándor pedig újra beszédet tartott a Széchenyi téren, majd fáklyás felvonulás indult a városban több ezer résztvevővel, amely Lukács szónoklatával zárult éjfélkor.

Másnap a győriek már nemzeti szalagot viseltek az utcákon, Lukács pedig Pozsonyba ment, ott várva a király válaszát az országgyűlés határozataira. Elégedetten térhetett haza, hiszen a király a forradalmi események hatására elfogadta a követeléseket és Batthyány Lajos megbízást kapott a kormányalakításra.

„Magyarok figyeljetek” címmel röpiratot tett közzé Lukács Sándor március 19-én. A Győri Királyi Akadémia diákjai is kivették részüket a forradalomból március 23-án az oktatás korszerűsítésére tették közzé követeléseiket. Rónay Jácint bencés paptanár, és Haubner Máté győri evangélikus püspök is a forradalom mellé állt. Létrejött a győri nemzetőrség Zichy Ottó vezetésével, több mint ezer fővel, akiknek egyenruháit győri lányok varrták, a fegyvereket pedig Ausztriából vásárolták. Április 1-jén este Lukács Sándor ismét nagy hatású beszédet tartott a Széchenyi téren, becslések szerint nyolcezer ember előtt. Rónay Jácint ezt követően a pesti nemzeti őrsereg hálaimáját mondta el. A győri nemzetőrök pedig bevonultak Pozsonyba a forradalmi vívmányok melletti kiállásukat demonstrálva, egészen a törvények április 11-ei szentesítéséig Pozsonyban maradtak, jelenlétükkel igyekezve befolyásolni az ügyek menetét.

A koszorúzási ünnepséget idén az Eötvös téren található Petőfi-szobornál tartja az önkormányzat. Petőfi élete konkrétan nem kapcsolódott Győrhöz, viszont a 20. század közepe táján felerősödött kultusza miatt 1963. szeptember 15-én városunkban is felállítottak egy szobrot a költő tiszteletére. A bronzszobor 2,6 méter magas, a költőt gyaloglás közben ábrázolja, amely a folyton vándorló életmódjára utal. Kiss István szobrászművész a költő arcát az 1847-es dagerrotípiáról formázta.