Jövő héten olyan nap következik, amelyre csak négyévente van példa! De vajon azt tudta, hogy nem is 29., hanem 24. a szökőnap? És azt tudja, hogy 433 évvel ezelőtt hazánkban október 21. után november 1-je következett? Ha kíváncsi, hogy miért, és mi is az a szökőnap, illetve, hogy hova ugrik Mátyás, olvasson tovább!

Az egész szökőnap dolog a csillagászati és a naptári év különbözőségéből adódik. Míg a naptárunkban 365 nap szerepel, addig valójában egy (csillagászati) év 365,2422 nap, vagyis körülbelül 5 óra 50 perccel hosszabb, mint a naptári. Az nyilvánvaló, hogy az időszámításban nem tudunk 365,2422 napot tartani, ezért helyette négyévente egy plusz napot, úgynevezett szökőnapot iktatunk be. Persze, hogy ne legyen ilyen egyszerű, ez sem teljesen igaz, mert a matek úgy jön ki, hogy ugyan szökőév minden néggyel osztható év, de kivételek ez alól a százzal is oszthatók, így az idei, 2020-as év szökőév, de például 2200 nem lesz az, bár ez minket kevésbé érint.

A szökőév eredete egyébként a Gergely-naptár bevezetéséig nyúlik vissza, amely a Julián-naptárt váltotta. Erre többek között azért volt szükség, mert addigra a régi naptár tíznapos késést szedett össze a csillagászati időszámításhoz képest, vagyis ha így ment volna tovább, egy idő után januárban lett volna nyár, és augusztusban hóesés. Bár mindettől így sem járunk túl messze, február 16-án egy francia városban 28,3 fokot mértek, s Győrben is roppant enyhe februári napokat élünk. Visszatérve a naptári anomáliához: a késést behozandó, 1582 októberében 4. után 15. következett.

Hazánkban 1587-től használják az új naptárszámítást, ezért nálunk ebben az évben kellett behozni a lemaradást, így következett 433 évvel ezelőtt Magyarországon október 21. után november 1-je. A szökőév bevezetése tehát a további csúszások elkerülése miatt volt szükséges. Ha mindezzel megvagyunk, már nagyjából tudjuk is, hogy mi az a szökőév. Ám van itt még egy rejtély. Logikusan ugyanis azt gondolnánk, hogy február 29. a szökőnap, ám ez sem igaz, mert hivatalosan február 24. az.

Hogy miért?
Történelmünk és hagyományaink tisztelete okán. A rómaiak ugyanis a szökőnapot február 23. megduplázásával képezték, vagyis a szökőnap nem egy toldalék a 28. nap után, hanem beékelődik a napok közé 23-át követően. És így értjük meg, mi is az a Mátyás-ugrás!

Mivel február 24. a szökőnap, így minden szökőévben ezen a napon egyetlen névnapot sem ünneplünk. Az amúgy február 24-re eső Mátyás névnap egyet ugrik a naptárban, ahogy a többi, ezt követő februári névnap is. Ez az oka, hogy február 24-re nem, február 29-re viszont jut névnap az idén is. Felvetődik a kérdés, hogy mi van azokkal, akik éppen február 29-én születnek. Ha négyévente van csak születésnapjuk, akkor húsz év múlva, 2040-ben csak ötévesek lesznek? Sajnos, nem ez a hosszú élet titka, ők is ugyanabban az ütemben öregszenek, mint bárki más. Azért persze néhány kedves tréfára okot adhat a születésnapjuk.

Érdekességek:

Írországban a hagyományok szerint négyévente, szökőnapon a nők is megkérhetik a férfiak kezét. Ez az alapja a Szökőhév című amerikai romantikus vígjátéknak is.

A világon nagyjából négymillió ember él, akik február 29-én születtek. Február 29-én született a vértanú Apor Vilmos győri püspök, Gioacchino Rossini olasz zeneszerző, Michéle Morgan színésznő, Dennis Farina amerikai színész, III. Pál, az utolsó reneszánsz pápa, az olimpiai bajnok kajakozó, Kovács Katalin is.

Az átlag magyar ember életében tizennyolcszor virrad fel ez a nap.

2016. február 29. a magyar filmesek és filmrajongók számára ünnepnap lett. Ekkor nyerte el ugyanis Nemes Jeles László filmje, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Furcsa világnapok is jutnak február 29-re. Stílszerűen négyévente ezen a napon tartják a ritka betegségek napját, és erre a napra esik a művészeti alkotástól távolmaradás világnapja. Ez az a nap, amikor a művészek nem terhelik a bolygót további műalkotások létrehozásával.

A kínai és a héber naptár holdhónapokban méri az időt, és így a szökőévnek egy külön hónapja van, a szökőhónap, amelyet „embolizmikus hónapnak” neveznek.