Veres András győri megyéspüspök ünnepi szentmisét mutat be a gyermeket váró házaspárokért a Nagyboldogasszony-székesegyházban március 25-én 18 órától.

A fennálló járványügyi helyzet miatt nem lehet a gyermeket váró házaspárok jelenlétében bemutatni a március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére meghirdetett szentmisét.

Viszont távollétükben, értük és születendő gyermekükért ajánlja fel a misét dr. Veres András megyéspüspök a Nagyboldogasszony-székesegyházban március 25-én 18 órától. Valamint imádkozik szándékukra a Könnyező Szűzanya kegyképe előtt.

Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Az egyik legrégebbi katolikus egyházi ünnep, Gábriel arkangyal ekkor látogatta meg Szűz Máriát, és elmondta neki, a Jóisten őt választotta, hogy Fiának édesanyja legyen. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki.

Az ünnepet  692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett. Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban végezték a gazdák. A Debreceni és Winkler kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszonyként, a szegedi Lánykódexben Testfogadó Boldogasszonyként, a lőcsei kalendáriumban Boldogasszony fogadásaként, a moldvai csángók között gyűmölcsótóként, az Érdy kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplőtelen fogantatjaként, a Müncheni kódexben Máriának hirdetete napjaként szerepel.

A néphagyomány szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül.

Hagyományosan  Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kell oltani, szemezni a fákat. A babona szerint a beoltott fát nem volt szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna belőle és az szerencsétlenséget hozna.

Ha ma megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg időnk lesz. Fecskehívogatónak is nevezik e napot, mert a meleg idő hatására elindulnak délről hazafelé a fecskék.