Az embernek segít, ha olyan képek veszik körül, melyek figyelmét a jóra irányítják. Ilyen kép az ikon, a keleti kereszténység szent tárgya, melynek készítése napjainkban egyre népszerűbb. A Bácsán működő ikonfestő körben jártunk.

Tizenöten dolgoznak a csoportban, akik között vannak fiatalabbak, de többségük idősebb korában talált rá erre a nem mindennapi művészi tevékenységre.

Kissné Kostelec Éva művészettörténet-tanár, a kör vezetője avat be a részletekbe: „A görög eredetű ikon szó jelentése kép, képmás. Jézus Krisztust, a Szűzanyát, illetve a szenteket ábrázolja fatáblára festve. A keleti kereszténység szentképe, melyet nagyon szigorú szabályok szerint kell elkészíteni. Ha ikont festünk, akkor lemondunk az alkotói szabadságunkról. Azt a több évszázados tradíciót követjük, amit az egyházatyák lefektettek, attól eltérni nem lehet. Az ábrázolás fordított perspektívában történik. Hátrafelé kitágul a tér, s fókuszában maga a szemlélő, illetve az alkotó van. Ezzel a kép részeseivé válunk. Az egyes alakok megjelenítéséhez meghatározott színeket kell használni. Az ikon készítésekor elhagyjuk az anatómiai hűséget, a fejnek, ezen belül pedig a szemeknek nagyobb szerepet tulajdonítunk, nagyobbnak ábrázoljuk. Az ikonfestészet tulajdonképpen egy misztikus folyamat, az alkotó nemcsak a képességeit, tudását viszi bele, hanem a hitét is. Ahogy rétegről rétegre haladunk a festéssel a sötétből a világos felé, lélekben egyre közelebb kerülünk Istenhez” – mondja Éva.

Az ikon egyszerre közel hozza és el is rejti a misztériumot, akár egy fátyol, ami túlmutat önmagán. Készítése óriási türelmet, alázatot igényel. A bácsai csoportban többen vannak, akik először festettek ikont és nagyszerű eredményre jutottak.

A kör tagja Magyarné Kostelec Szilvia is, aki nővérétől tanulja az alkotás folyamatát. „Ha kiválasztottuk, hogy mit szeretnénk ábrázolni, akkor először a fát kell előkészíteni hét rétegben. Utána következik a csiszolás, aztán az ikonformát hátulról satírozzuk, majd rámásoljuk a fára. Ha ez megvan, akkor rá kell karcolni a képet. Ezután jön az aranyozás, végül a tojástemperával történő festés, ami bizony nem egyszerű művelet.” Szilvia nyugdíjasként sokat fotózott, rajzolt és festegetett. Amikor a testvére elindította a tanfolyamot, nem volt kérdés számára, hogy jelentkezik. Már az első percben elvarázsolta. Nemcsak az ikonfestést szerette meg, hanem a csapatot is, akik között új barátokra talált.

Aki kedvet kapott ehhez a szép és tartalmas időtöltéshez, nem kell messzire mennie. A nagybácsai közösségi házban kéthetente gyűlnek össze az ikonfestő kör tagjai.

A legközelebbi tanfolyam szeptemberben indul, amelyre már most érdemes jelentkezni Kissné Kostelec Évánál az alábbi e-mail-címen: [email protected]