Terrorcselekménnyel fenyegetés vádjával indult büntetőeljárás egy férfi ellen, aki Orbán Viktor Facebook-posztja alatt tett fenyegető kijelentéseket. Az ügyben szerdán tartottak tárgyalást Győrben, ahol a vádlott művészi vénájának kibontakozásával indokolta cselekedetét.
A miniszterelnök közösségi oldalán közzétett, egy háromnapos, kihelyezett kormányülést népszerűsítő poszt alatt jelent meg február elején egy olyan hozzászólás, ami felkeltette a hatóságok figyelmét. A vádirat szerint, az akkor életvitel-szerűen Bécsben tartózkodó vádlott az általa kezelt „Attila hun koronázatlan király” profilról, kommentben fenyegette meg az államfőt. Mint írta: „Holnap megyek előre megfontolt szándékkal kormányülést robbantani Sopronbálfalvára!!! A rend-száma: RFV 237 www.emberikomédia.hu Attila hun koronázatlan király”. A szándékát Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter profilján is jelezte másnap: „Repesztek Sopronba! Már biztosan repesnek a kormánytagok az örömtől…”
A vádlottat ezután európai elfogatóparancs alapján, az Osztrák Köztársaság területén fogták el a területileg hatóságok, majd átadták a magyar igazságügyi hatóságoknak.
A szerdai győri tárgyalási napon S. Attila az előkészítő tárgyaláson készült jegyzőkönyvhöz pontosításokat fűzött hozzá. Javítást kért abban, hogy az országgyűlésre vonatkozóan a „főemlősök vitája” helyett a „főnemesek vitája” szókapcsolatot használta. Továbbá hangsúlyozta azt is, hogy az „Adjatok fegyvert a kezembe, és én mindenre lövök, amire mozog” – gondolatot Orbán Viktortól idézte. Felmerült a kérdés arra vonatkozóan is, hogy korábban három év végrehajtandó büntetést kapott, de a vádlott ezt cáfolta.
Az ügyben eljáró dr. Bóka Tibor bíró ismertette, hogy az eredetileg kijelölt elmeorvosi szakértői bizottságból kiesett egy fő, emiatt csak késve tudták elkészíteni S. Attila profiljának elemzését, amit közvetlenül a tárgyalás előtt kapott kézhez. Ebben az állt, hogy a vádlott nem pszichiátriai beteg, nem szed tudatmódosító szereket és nem állapítható meg nála kóros elmeállapot. Személyiségzavar azonban fennáll, nárcisztikus, paranoid jegyekkel. Labilis érzelmek, lobbanékonyság és alkalmi öntörvényű manőverezés jellemzi a vizsgálati dokumentáció szerint. A szakértők megállapították, hogy ez az állapot már fennállt a fenyegetéskor is, de olyan körülmény nem merült fel, ami a belátási készségét befolyásolta volna, és valószínűsíthetően lélektani motivációja volt a tettének elkövetésében.
Dr. Zsolnai Ákos ügyész továbbra is fenntartja a férfi ellen felhozott vádat és kérte a bíróságot, hogy állapítsák meg S. Attila bűnösségét. Álláspontja szerint könnyen megállapítható, hogy a vádlott kimeríti a terrorcselekmény és a fenyegetés tényállását, aminek kapcsán a Btk. ide vonatkozó szakaszait idézte. „A vádlott robbantással fenyegetett, azt gondolom, ez kimeríti a közveszéllyel fenyegetés kategóriáját is. Az ügyészség azzal vádolja, hogy terrorcselekménnyel fenyegetett, egyértelműen kifejezte, mit kíván tenni. A kormányülés megtartásának megakadályozása, vagy félelemkeltés céljából tette kijelentéseit. Általános nyelvtani értelmezés alapján más következtetésre nem lehet jutni. Viccnek nyilván nem értelmezhető, ezen lényegesen túlmutat. A terrorcselekmény, fenyegetés és a büntetőjogi feltételek megállapíthatók. Ez szándékos bűncselekmény. A vádlott védekezett ugyan azzal, hogy nem gondolta komolyan, de az, hogy több közösségi profilon, több helyen tett közzé kommenteket, és ezt másnap meg is erősítette, nem lehet másra következtetni, mint szándékos fenyegetésre” – indokolta az ügyész döntését.
S. Attila kirendelt védője kérte, hogy vegyék figyelembe, hogy a vádlott a művészi oldalát fejezte ki az ügyben. Az ügyvédnő arra hivatkozott, hogy védence „ironikusan, művészien forgatta ki írói vénáját, véleményt írt az őt érdeklő dolgokhoz. Írói vénáját próbálgatva, a figyelmet felkeltve írta bejegyzését. A védelem álláspontja, hogy nem található konkrét tényállítás a cselekmény elkövetésére vonatkozóan.” A védelem – amennyiben S. Attilát vádolni akarják – az enyhébb megítélés alá eső, közveszéllyel való fenyegetést vetné fel még abban az esetben is, hogy nem látja, hogy bármilyen rossz szándéka lett volna védencének. Az ügyvédnő kiemelte, hogy védence „elfelejtette a kormányülés szót idézőjelbe tenni. A szöveg többi részében egy rendszámra utal. Ez egy nyelvtani értelmezés, ebben a kontextusban feladata értelmezni a szöveget a törvényszéknek. Vizsgálni kell, mire terjed ki a szándéka.” Azonban elsődlegesen, bűncselekmény hiányában kéri a felmentést, és arra kérte a bíróságot, vegyék figyelembe a vádlott rendezett életvitelét, valamint a nála megállapított személyiségzavart is azzal együtt, hogy együttműködött az eljárás során.
S. Attila az utolsó szó jogán elmondta, hogy az ausztriai előállításakor kifejezetten kérte, hogy Magyarországon vizsgálják ügyét azért, mert csak anyanyelvi környezetben lehet megítélni az ő írói vénájából fakadó, hirtelen felindulásból írt bejegyzését. A szabadon bocsátása mellett felsorakoztatott érvek között szerepelt, hogy a börtönben töltött 10 hónap is megviselte, és csupán a figyelmet akarta felhívni Attila hun királyra, az ő feltételezett sírhelyére. Nem gondolt arra, hogy tettének ilyen súlyos következménye lesz és hivatkozott 11 éves gyermekére is, akinek szeretne részt venni az életében. „10 hónap elég volt, hogy átgondoljam ezt, elnézést kérek, hogy felelőtlenül tettem ezt a kijelentést, de semmilyen ilyen szándékom nem volt. Nem a saját nevemet adtam az oldalhoz, ez egy elképzelt alak. Nem ilyen ember vagyok, nem ilyennek ismert a környezetem. Szeretném, ha a bíróságról szabadlábon távozhatnék.”