Újabb gazdikeresővel jelentkezik a Győr+ Mancsok. Ezúttal Mylo, egy gyönyörűszép kan kutyus várja, hogy hazavigyék. Az ő szívéig nem könnyű eljutni, de megéri, hiszen aki bejárja ezt az utat, az egy csodálatos kutyát ismerhet meg benne, egy igazán különleges, hűséges társra lelhet.
Bármilyen menhelyi kutyára is essen a választásunk, kezdetekben az ismerkedésre, az összecsiszolódásra érdemes fókuszálni, csak aztán hazavinni az állatot. Ez a folyamat olykor több időt és energiát vesz igénybe. Együtt indulunk el az új, ismeretlen úton, szépen lassan megismerjük egymást, belelátunk a „hozott csomagokba”, egymás szívébe, lelkébe, és megtanuljuk, hogyan is működhetünk együtt. Az árva állatok előélete sokszor rejtély, csak a kutyát figyelve találgathatunk, vajon mi történhetett vele: kidobták, bántották, éheztették, sanyarú körülmények között tartották? Mitől lett a személyisége olyan, amilyen?
Vannak olyan kutyusok a menhelyen, akiket gondozójuk nem illetne a „kezesbárány” jelzővel, és épp az őket ért trauma miatt váltak ilyenné: nem lehet azonnal a bizalmukba férkőzni, nem epekednek a simogatásért, és nem osztják a puszikat akárkinek. De képesek újra esélyt adni, nyitni az emberek felé, és ez csodálatos. Számukra először bizonyítania kell a gazdijelöltnek, hogy ők értük jöttek, jó szándékkal, tiszta szívvel, és velük maradnak egy életen át, bízzanak hát bátran. Ez így van rendjén. Ha ezt sikerül bebizonyítani, biztosan felolvadnak ezek a kutyaszívek is, és olyan csodás átváltozást, szeretetet, kötődést tapasztalhatunk meg az állat részéről, amelyért valóban érdemes megküzdeni.
Mylo kutyus, a Győr+ Mancsok rovatunk legújabb gazdikeresője is pont ilyen. Az ő bizalmát, szeretetét is ki kell érdemelni, de hiszem, hogy a gazdit, akit valóban neki szánt az ég, ez nem fogja eltántorítani, és a védőpajzs mögött meglátja majd az állat valódi, szerethető arcát.
Mylo egy 2018-as születésű oltott, ivartalanított kan kutya. Egy fekete-fehér kis csoda, pofiján barna színnel, oldalán egy fekete szívvel – valljuk be, tényleg gyönyörű. Két és fél éve a Győri Állatmenhely lakója, bezárva tartották, rossz körülmények közül, szocializálatlan, bizalmatlan kutyaként került a menhely gondozásába, gazdái lemondtak róla.
Mészáros Brigitta, menhelyi állatgondozó elmondta, előéletéből adódóan eleinte nagyon zárkózott, távolságtartó kutyus volt, idő kellett neki, mire feloldódott. Nehezen fogadta el az emberek közelségét, de idővel sikerült egy-egy gondozónak a bizalmába férkőzni, aztán a rutinosabb, bátrabb sétáltatók is elkezdtek vele barátkozni, így volt, akinek megmutathatta szerethető személyiségét. Ennek köszönhetően már akadnak olyan látogatók is, akik kifejezetten azért érkeznek, hogy elvihessék sétálni Mylo kutyát. Ha valaki azonban erre vágyik, ahhoz előbb be kell járni a bizalmához vezető utat szépen lassan, lépésekben, nem szereti ugyanis, ha lerohanják, ismeretlenül halmozzák el szeretettel.
Brigittától megtudtuk, hogy Mylo egyértelműen kifejezi, ha valaki nem szimpatikus számára, de persze annak is jelét adja, ha valakit megkedvelt. Szeretné ezúton is felhívni a menhelyre látogatók figyelmét, hogy bár hívogató lehet, hogy Mylo gyönyörű szemeivel néz az emberre, és dörgölőzik a kennelhez, mintha simogatást várna, ha valaki benyúl hozzá, azt fenyegetésként, veszélyként érzékelheti, és odakaphat az ember kezéhez. Ezt elkerülve, a fokozatosság elvét betartva érdemes ismerkedni vele, és ha kölcsönös a szimpátia, utánozhatatlan érzés lesz eljutni a szívéhez.
Bevallom, amikor forgatni indultunk a menhelyre, alig vártam, hogy sétáltathassam, simogathassam a Győr+ Mancsok legújabb gazdikeresőjét. Ez az előbb leírtak miatt, elővigyázatosságból nem történt meg – gondozója, Brigitta sétáltatta, én kellő távolságot tartva mentem mellettük –, de egyáltalán nem éreztem „veszélyben” magam, sőt. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy a későbbi látogatásaink során sikerül összebarátkoznom ezzel a szépséggel, akit én végig csodáltam. Mylo ugyanis nagyon nyugodtan közeledett felénk, nem ugatott meg, játékosságot, kíváncsiságot, kedvességet láttam a szemében.
Mivel imád játszani, sétánk során még egy kis játék is belefért, eldobhattam neki a labdáját, és farkát csóválva ment utána. Mylo nagyon okos és játékos kutya. Azt is megmutatta, milyen szépen tud leülni vagy épp jó magasra ugrani labdája után. Imádja a pocakját is, nemcsak játékkal, hanem jutalomfalattal is szuperül motiválható.
Galéria: Ács Tamás
Brigitta elmondta, Mylo számára olyan gazdi lenne az ideális, aki hasonlóan energikus, mint ő, és sokat vinné sétálni, kirándulni, de a kutyaiskolát is ajánlaná számára, úgy véli, az agility kutyás sportban is jeleskedhetne. Az étkezésére azonban érdemes figyelni – bár ez jelenlegi csinos alkatán nem látszik – , falánksága miatt könnyen szöknek fel rá a kilók, ami elhízáshoz vezethet. Mylo szőre rövid, ebből adódóan fázós kutya, legjobb lenne számára, ha kinti-benti tartással fogadnák örökbe. Mivel viszont a játék során is bizonyította már, milyen nagyokat ugrik, a gazdinak bombabiztos kerítésre is szüksége lesz, ha Mylo mellett dönt.
Így mesélt gondozója Mylo kutyusról, ismerjék meg kicsit jobban videónk segítségével:
Rögös utat kell hát bejárnia annak, aki meglátja a csodát Mylo kutyusban, és elhatározza, hogy kegyeibe férkőzik, majd hazaviszi őt. De ahogy talán a fekete, szívalakú folt is jelzi Mylo bundáján, ennek a négylábúnak hatalmas szíve van, vágyik a szeretetre, és arra is, hogy elárassza gazdiját imádatával. Ha valaki a bizalmába férkőzik, megmutatja, hogy tud ő barátságos, bújós kutyus is lenni, csak előbb bizonyítanunk kell számára: mi nem hagyjuk el, mi maradunk, örökre, mert ő így jó, ahogy van.
Remélem, valaki hamarosan kilátogat Mylo miatt a Győri Állatmenhelyre, és megkezdi vele az ismerkedést! Sok sikert kívánok hozzá!
Fotó: Ács Tamás
Videó: Czika László Balázs