A Mosoni-Duna torkolati műtárgyának avató ünnepségén részt vett dr. Nagy István agrárminiszter is, akivel a „Budapest” hajón beszélgettünk zsilipelés közben.
Miniszter Úr, mennyire súlyos az aszályhelyzet?
Az aszály nagyon komoly károkat okoz jelen pillanatban is. Tudomásul kell venni, hogy biztonsággal termelni ma már csak megfelelő vízgazdálkodás mellett lehet. Itt szerencsés helyzetben vagyunk, mert megfelelő mennyiségű csapadék hullott. A Medárd napi népi megfigyelés hellyel-közzel megvalósult és ez eredményes gazdálkodást tesz lehetővé. Az Alföldön viszont szenvednek, ott a mai napig nem esett eső, ami nagyon megnehezíti a helyzetet. Ilyen téren kettészakadt az ország. A Dunántúl megfelelő csapadékellátást kapott, az Alföld nem.
Hamarosan kezdődik a búza aratása. Milyen lesz az idei gabonatermés?
Az előrejelzések szerint átlagos termés várható. Az a szerencsénk, hogy többet vetettünk, vagyis bőségesen elegendő lesz nemcsak Magyarország számára, hanem exportra is kerül belőle.
Felbolydult világunkban sok minden átalakulóban van, de élelmiszerhiánytól nem kell félnünk?
Nem bizony, Magyarország 20 millió ember ellátására is képes. A legszebb és legfontosabb mondat, amit egy agrárminiszter az aratás végén elmondhat: a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz. S több mint két millió tonna gabonát exportálunk. Ennek most óriási értéke van, az Ukrajnában beragadt gabonamennyiség nagyon hiányzik a világpiacon. Az üzletekben tapasztalható áremelkedés a háború hatása az egyébként békében élő országokra. Ezeket sajnos nem tudjuk kiküszöbölni, hiszen Oroszország és Ukrajna együttesen a világ gabonaexportjának 30-40 százalékát teszi ki. Az étolaj piacot pedig az befolyásolja, hogy az olajos növények közül Ukrajna egyedül a világ összes napraforgó területének 40 százalékát birtokolja. Ez most veszélyben van, kérdés, ki tud-e jutni onnan?
Melyek a legfontosabb célkitűzések jelenleg a mezőgazdaságban?
Egy új közös agrárpolitikai ciklus elején vagyunk, mely 2023-tól a 2027-ig terjedő időszakot öleli fel. Sokkal nagyobb odafigyeléssel kell lennünk a a teremtett világunk felé, zöld célokat, állatjóléti célokat kell szem előtt tartanunk. A magyar mezőgazdaságnak pedig van egy kifejezett vállalása, a versenyképesség növelése. Mindazon intézkedéseket, melyek a korábbi ciklusokban elmaradtak, azokat most be kell hozni. Ezt teszi lehetővé a kormánynak az a történelmi léptékű döntése, hogy a vidékfejlesztési források nemzeti társfinanszírozási mértékét a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékra emelte föl, vagyis megsokszorozta a vidékfejlesztésre jutó források mennyiségét. Így válik lehetővé az, hogy a technológiát korszerűsítsük, s olyan beruházásokat hajtsunk végre, melyek a gazdák versenyképességét szolgálják.