A helyi gazdasági élet egyik fontos eseményét szervezte meg immár második alkalommal a Kisalföld vármegyei napilap április 10-én az Iparkamarában. Az idei Gazdaságfejlesztési Fórumon a régió nagyvállalatain túl a közép- és kisvállalkozások, illetve az oktatási szektor képviselői is jelen voltak, és egy informatív, tanulságos szakmai napot tölthettek együtt a résztvevők.

A konferencia fő témakörei között szerepelt a régió versenyképessége, a gazdaságfejlesztéshez szükséges infrastruktúra helyzete Győr-Moson-Sopron vármegyében, valamint a térségi beruházások, technológiai fejlesztések, kutatások, a tudásalapú gazdaság és a mesterséges intelligencia gazdasági szerepe. Számos kiváló szakember kapott meghívást az eseményre, hogy az előadásokat meghallgatva, velük együtt gondolkodva, fejlődési lehetőségeket vitathassanak meg.

Az esemény megnyitóját és köszöntőbeszédét Széles Sándor főispán, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal vezetője tartotta, aki hangsúlyozta: a vármegyében bőven akadnak kihívások, amelyekkel csak közösen nézhetünk szembe sikeresen.

„Ha a régiót nézem, s azon belül is Győr-Moson-Sopron vármegyét, akkor azt látom, hogy az Isten ezt a területet nagyon erősen mérlegre teszi – legalábbis amióta a kormányhivatal működik. Kétszer éltük meg az évszázad árvízét, találkoztunk olyan migrációs hullámmal, amelyet a mai napig nem tudtunk lezárni, hiszen ebben a vármegyében fogják el a legtöbb embercsempészt az országban. Megéltünk hóhelyzetet, komoly fagyot, olyat, amelyre emberemlékezet óta senki sem emlékezett. Háború, energiaválság, humán járvány is volt, s most egy olyan állategészségügyi járvány van, amelyet az állategészségügyben csak úgy hívnak: az állategészségügy atombombája.”

„Meg kell néznünk azt is, hogy ez a járvány mit jelent a vármegyének és az egész országnak. Ezen a szemüvegen keresztül láthatjuk, hogyan válik a minket körülvevő gazdasági helyzet még nehezebbé, és milyen újabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Ezt pedig közösen – az oktatás, a mesterséges intelligencia, az együttműködési keretek kibővítése és átalakítása révén – lehet csak kezelni és felkészülni a jövőre.”

A főispán kitért arra is, hogy Angliában 2001-ben hat és fél millió párosujjú patás állatot kellett leölni. Ha Magyarországon sikerül tartani a karanténszabályokat, és nem érjük el a 10 000 leölt állatot, akkor ez a hazai tejtermelés körülbelül 1–1,5 százalékát jelenti. Ez a gazdasági kár még kezelhető – tette hozzá –, ugyanakkor már most is érezhető hatással van a hazai gazdaságra ez a súlyos állategészségügyi járvány. Végül úgy fogalmazott:

„Közösen, minden egyes szegmensét pontosan értelmezve kell választ adnunk ezekre a kihívásokra. A Gazdaságfejlesztési Fórum pedig kiváló lehetőséget kínál erre.”

Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos előadásában számos figyelemfelkeltő tényt mutatott be, és elmondta:

„Öt évvel ezelőtt, szinte pontosan ebben az időpontban, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyeztetésre hívta négy vármegye képviselőit Győrbe azzal a kéréssel, hogy segítsenek összeállítani egy gazdaságfejlesztési programot. Ez a program végül a Gazdaságfejlesztési Zóna formájában valósult meg. 2020-ban, a pandémia idején, már hat vármegyére terjedt ki. Azóta számos programelem valósult meg, ezek részleteit pedig most a résztvevők is megismerhetik.”

Előadásából kiderült, hogy Győr gazdaságilag stabil alapokon nyugszik, de fel kell venni a versenyt a világ változó gazdasági folyamataival. A járműipar dominanciája mellett jelentős a turizmus, a kreatív ipar és a megújuló energiaforrások szerepe is, amelyek jó irányt jeleznek.

Mayer Gábor hangsúlyozta, hogy Budapest továbbra is Magyarország gazdasági központja, de kiemelt cél a vidéki gazdaság fejlesztése is. A kormányzat célja, hogy a fejlesztések ne torpanjanak meg, mert így a növekedés dinamikája is fenntartható. Elmondta: 2010 és 2023 között folyamatosan csökkent az álláskeresők száma, és ebben Győr élen jár. Foglalkoztatottságban, valamint lakóhelyi vonzerejében is az élmezőnyben van.

Kiemelte: a járások fejlesztése is prioritás, ezért érdemes böngészni a Területfejlesztési Program lehetőségeit.

Dr. György László, a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért Programért felelős kormánybiztos előadásában több fontos kérdésre, lehetőségre és feladatra hívta fel a figyelmet:

„Ma az a középosztálybeli, akinek van veszítenivalója – mert már felépített valamit az életében. Ha visszagondolunk arra, hogyan éltünk 15 éve, és összevetjük azzal, ahogy most élünk, láthatjuk a különbséget. De egy olyan Európában élünk, amely süllyed – nevezhetjük akár Atlantisznak is. A kérdés az, hogy süllyedünk-e vele, vagy megtaláljuk a magyar fejlődés lehetőségét. Az EU tagjaként célunk, hogy belülről befolyásoljuk az európai folyamatokat.”

Rámutatott, hogy míg 2010-ben az EU és az USA 22-22 százalékos részesedéssel bírt a világgazdaságból, ma az USA részesedése közel 27 százalék, Kínáé és Európáé pedig egyaránt kb. 17 százalék. Az európai gazdaság így ma csak kétharmadát adja az amerikainak.

Szerinte ennek oka többek között az, hogy Európa rossz stratégiai döntéseket hozott az elmúlt időszakban. Hozzátette:

„Az EU háborús narratívája visszafogja a fogyasztást és az emberek jövőbe vetett bizalmát is, ez pedig hatással van a magyar gazdaságra. Van veszítenivalónk, de van stratégiánk is, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a magyarok életét.”

Kiemelt gondolatok az előadásából:

• Legyen, ami csak lehet, magyar – külön utas gazdaságpolitika kell.
• Tudomásul kell venni, hogy a világgazdaság megváltozott, nyitni kell Kína felé.
• Magyar multikat kell építeni!
• A Vállalkozói Információs Portál segíti a vállalkozók munkáját – használják bátran!
• A gazdaságstratégia végső célja: gazdasági jóllét.
• A Tanítsunk Magyarországért program kapcsán kiemelte: a gyermekek oktatásába mindenhol be kell kapcsolódni. Ismerjék meg a munkahelyeket, a vállalkozásokat, hogy kedvet kapjanak a munkavégzéshez!

A szakmai nap természetesen nem csak e két előadásból állt: szó esett a digitalizációról, a mesterséges intelligenciáról, üzletfejlesztésről és sok más hasznos témáról is.

A nagy érdeklődés is alátámasztja, hogy szükség van a hasonló Gazdaságfejlesztési Fórumokra – ezt erősítette meg dr. Fekete Dávid, az MCC Győri Képzési Központ vezetője, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője is:

„Győr a gazdaság egyik fontos fellegvára, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Közép-Európában is. Az itteni járműipar, a többi iparág, illetve a szolgáltatószektor is erős a városban, ami térségi szinten is jelentős hatással bír. A legfontosabb, hogy a győri gazdasági élet stabil lábakon álljon. Minden ilyen találkozó – mint ez a mai – azt szolgálja, hogy új ötletek, innovációk szülessenek, és közösen tudjunk tenni a város fejlődéséért. Ez a győriek érdeke!” – zárta dr. Fekete Dávid.