Dr. Zsilavi Fábiánné Jolika, a Ménfőcsanaki Népfőiskola Egyesület ügyvezetője, a Hegyalja újság és számos tudományos igényű, értékmentő kiadvány szerkesztője, kiadója, helyi civil szervezetek létrehozója és működtetője 80 éves korában, pénteken hunyt el.

Munkáját hat évvel ezelőtt Pro Urbe Győr díjjal ismerte el a város. Akkor így nyilatkozott lapunknak: „Dr. Timaffy László tanárom volt, mentorom, atyai jó barátom, szellemi támaszom. Élete, áldozatvállalása példa számomra. Tőle tanultam, hogy az idősektől szerzett tudást meg kell becsülni, át kell menteni a következő nemzedéknek” – mondta Jolika.

A tanár úr rábeszélésére vállalta el 1989-ben Ménfőcsanakon a művelődési ház vezetését, ő biztatta a népfőiskola újjászervezésére. „Úgy éreztem, Galgóczi Erzsébet könyveiből ismerős a település” – meséli. “A népfőiskolai eszme – Jobb polgárt, jobb hazafit, jobb embert nevelni – aktuálisabb volt, mint valaha.”

Zsilavi Fábiánné a rendszerváltozás zűrzavaros idejében a legkiválóbb szakembereket hívta meg a népfőiskolai előadásokra, vitaesteket rendezett, majd egyesületet alapított a támogatók köréből. 1989 szeptemberében a ma is aktuális „Magyarország jövője, a vidék jövője” címmel kezdődtek a népfőiskolai programok, majd ezeket történelmi előadások, szakmai képzések követték.

A Hegyalja havilap, melyet 30 éven át készített, a népfőiskola szellemi műhelyeként működött, a magyar kultúra kiemelkedő értékeit közvetítette, bemutatva a helyi közösségek életét, jeles személyeit, a magyar történelem sorsfordulóit és helytörténeti dokumentumokat.

A lapot dr. Medgyasszay László alapította 1989-ben. Két évvel később Szabó Gyula Jenő, Erdélyből menekült újságírót bízták meg a lap szerkesztésével, a közös munka folyamán Jolika tőle tanulta a szerkesztői munkát. 1993-tól intézményi háttér nélkül, civilek és egyesületi tagok segítségével készül a népfőiskola kiadásában. „Volt olyan, amikor kalákában hajtogattuk az újságot, s ha nem volt pénzünk a márciusi piros-fehér-zöld színű nyomásra, piros filccel egyenként színeztük a címlapot”.

A Hegyalja újság története igazi, önként vállalt, közösségi munka, melyet térítésmentesen, lelkesedéssel készítenek, őket is illeti a díj – mondta hat évvel ezelőtt lapunknak Zsilavi Fábiánné.

Nyugodjék békében!

Temetéséről később intézkednek.