Nálunk szólalt meg a vaskakas, Győrben pezsgett először a fröccs, mi őrizzük Szent László koponyacsontját, hogy csak néhányat említsünk a városunkkal kapcsolatos történetek közül. Rovatunkban Győrhöz kötődő legendákat, érdekességeket villantunk fel.

A Király utcában álló Napóleon-ház falán fellelhető emléktábla tanúsága szerint „Ide szállt I. Napoleon 1809. augusztus 31.” A történet szerint Napóleon személyesen szerette volna felmérni a helyi védelmi vonalakat, ezért jött Győrbe, ahová harangzúgás közepette, hintón érkezett. A legenda szerint tiszteletére mulatozást is rendeztek a városban, ami azután is folytatódott, hogy ő maga már nyugovóra tért.

A hangoskodás azonban annyira zavarta a pihenésben, hogy a császár dühbe gurult, és a keze ügyébe kerülő ágyúgolyót fogta és kihajította az ablakon. Aki nem hiszi, sétáljon el a Király utca– Sarkantyú köz sarkáig, ahol a Propszt-ház oldalában mai napig látható az ágyúgolyó.

Ami a történelmi hitelességhez tartozik, hogy a győri csata vagy kismegyeri csata néven ismert ütközet volt az egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott összecsapás 1809. június 14-én, amely a túlerőben lévő francia sereg sikerével zárult. Emlékét a párizsi diadalív is őrzi, városunk Raab néven szerepel rajta. Napóleon császár tehát augusztus végén Győrt már mint meghódított várost látogatta meg. A csata emlékét Kismegyeren, a városból Nyúl irányába kivezető 82-es út mentén jelentős emlékmű őrzi, amelynek tetején bronzból készült sas látható zászlóval és a négy sarkánál egy-egy ágyúval.

Az emlékművet 1897-ben állították, rajta magyar, német és francia szövegek őrzik az elesettek emlékét. Érdekesség, hogy Petőfi „A nép nevében” című versében gúnyosan futásnak nevezi a magyar seregek teljesítményét, ezzel szemben Jókai Mór méltó emléket állított a csata hőseinek, az ütközetről a „Névtelen vár” című regényében is írt. Az emlékmű avatását Győr díszpolgáraként köszöntötte Jókai, akinek „A lőcsei fehér aszszony” című regénye szintén Győrhöz kötődik, de ez már egy másik történet.