A folyók városában egyre inkább megszaporodtak a vízimadarakat érő problémákkal kapcsolatos bejelentések. Különösen nagy visszhangot kapott, az elmúlt héten, a szabadhegyi 2-es tónál egészségügyi problémák jeleit mutató bütykös hattyúfióka ügye.

Királyfi Péter, a Polgármesteri Hivatal állatvédelemmel és állattartással foglalkozó referense néhány jó tanácsra hívja fel a figyelmet a vízimadarakkal kapcsolatban.

A bejelentések 25-én este érkeztek először. 26-án, a délelőtt folyamán, a Fertő Hansági Nemzeti Park munkatársa próbálta a szemlátomást gyenge, a vízben található zsombékon lévő fészek szélén partot fogott fiókát melles csizmában megközelíteni, de a víz mélysége nem tette lehetővé a madár befogását. Neki a Győri Speciális Mentők Közhasznú Egyesület munkatársa igyekezett segíteni, aki búvárruhában úszva kísérelte meg a madár befogását. Sajnos a gyenge, lábait a szárazon használni alig tudó madár előle a vízbe vetette magát, s el tudott úszni. Mivel így a vízen akár úszva, akár csónakból történő üldözésnek értelmét nem látták, egyetlen megoldásnak az tűnt, ha a madár a későbbiekben a partközelbe kerül, akkor próbálják meg elkapni, orvosi vizsgálatnak alávetni.

A nemzeti park munkatársa 27-én, a koradélután folyamán, szintén kint járt a helyszínen, ahol a madár már jobb formáját mutatta, a vízen úszott, a partközelben evett. Mivel a látható javulás nem indokolta a befogását, így családja mellett hagyta a madarat. Másnap, szombaton, szintén a helyszínen járt, a madár állapotában az előző napihoz képest romlást nem tapasztalt. A környező, Erfurt utcai lakókkal folyamatos, telefonos kapcsolattartásban van.

De, hogy mi okozhat problémát a vízimadarak esetében? Mire célszerű odafigyelnünk?

Fontos ökológiai tényező, hogy természetes vízfelületeken, eredendően csak annyi vadmadár jelenik meg, amennyit azok képesek eltartani. E madarak természetes táplálékai eredendően az e vizekben található növényi és állati eredetű táplálékforrások, semmiféle kiegészítésre nem tartanak igényt.

Amennyiben etetni kezdjük az állatokat (ennek megítélése több szempontból is kétséges), azzal azt érhetjük el, hogy az adott vízfelületen messze több madár fog megjelenni, mint amit az eltartani képes volna. Mind a számukra juttatott, s elfogyasztásra nem került takarmány, mind az általuk az emésztésük során külvilágba juttatott szerves anyagok az adott vizek eutrofizációját idézhetik elő. Ennek során elszaporodnak bizonyos fitoplankton fajok, gyökerező hínár- és mocsári növények.

A kiszórt konyhai maradékok ezen kívül más állatok számára is „csábító” vonzó (patkány , kóborló macskák, esetleg róka, nyest, varjú félék…..stb.).

Amennyiben nő a vízfelszín növény borítottsága, úgy egyre kevesebb fénymennyiség fog a mélybe jutni a növények számára, ami fényhiány idővel a növényzet pusztulásához vezet. Az elpusztult növényzet bomlása során, a baktériumok oxigént használnak fel, ami a víz oxigénhiányos állapotához vezet, aminek viszont egyenes következménye a vízi állatok pusztulása is.

A nagy mennyiségben rendelkezésre álló tápanyagokat olyan fitoplanktonikus (pl: cianobaktériumok-korábban kékalgák), s más bakteriális (pl: Clostridium botulinum) szervezetek is felhasználhatják, melyek méreganyagokat termelnek. Ezek a toxikus anyagok bekerülhetnek a táplálékláncba, így más fajok, például vízimadarak pusztulását idézhetik elő.

A vízimadarak hasonló etetésének másik hátulütője még, hogy így az adott vízfelületen, mivel egységnyi területen, több madár jelenik meg, túlzsúfoltság léphet fel, s így az állatok között a szociális versengés is nagyobb lesz, több territoriális, rangsor vita alakulhat ki, az pedig az állatok nagyobb sérülésveszélyéhez vezet.

Ha az állatok megszokják, hogy az emberektől táplálékot kapnak, az kikapcsolja bennük a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést. A madarak akkor is az adott vízen maradnak, mikor már rég el kellett volna hagyniuk azt. Hasonlók következménye az is, mikor tavakon befagyott hattyúkat látni.

A nem megfelelő takarmánnyal ellátás (egyoldalú kenyér, extrudált készítmények) következménye lehet, az úgynevezett angyalszárny betegség, ami egy visszafordíthatatlan csont-és tollnövekedési rendellenesség ami röpképtelenséget okoz, másodkörben pedig közvetve vagy közvetlenül akár a madár elhullásához is vezethet.

Sajnos sokan konyhai maradékkal, hulladékkal etetik a vízi szárnyasokat, olyan termékekkel, amit már otthoni felhasználásra nem szánnak. Az ilyen takarmánynak szánt termékek sokszor penészgombákkal fertőzöttek, amik maguk is mérgező toxinokat termelnek.

Feltétlenül tudnunk kell, hogy a madarak anatómiai, és élettani sajátosságai eltérnek más állatfajokétól. A madaraknál emésztőrendszer egyik meghatározó szerve a zúzógyomor, melynek funkciója, feladata a konyhai, és egyéb pékipari termékek etetésével kiiktatódhat, ezáltal szervi károsodás történik.

(Az ominózus esetben, a szabadhegyi 2-es tó mellett is találtunk hasonló ételmaradékokat, láthatóan a vízimadaraknak kiszórva.)

Vízi szárnyasokra különösen nagy veszélyt jelentenek, a horgászok által, sokszor csalival bennszakított horgászzsinórok, amit a madarak hajlamosak lenyelni, a horgokkal nem kis sérülést okozva maguknak az emésztőtraktusukban. A horgok sokszor a testükbe akadnak bele, nemegyszer az izomszövetekbe betokozódva okoznak akár mozgásszervi problémákat, ezzel a madarak túlélési esélyeit rontva.

Bizonyos helyeken, általában városi parkokban telepített vízi díszmadaraknak szokás létesíteni madáreleség árusító automatát. Az ilyen készülékekből, általában a vízi szárnyasok számára kedvező összetételű, speciális pellet takarmányhoz lehet hozzájutni.

Szeretnénk megköszönni a város lakosságának, hogy folyamatos figyelemmel kísérik a környezetükben élő állatokat.

Emellett arra szeretnénk megkérni Önöket, hogy a fentieket vegyék figyelembe, s ha mindezek ellenére, a madarak (récék, hattyúk) etetése mellett döntenek, akkor szemes terménnyel (gabona, kukorica, napraforgó magkeverékkel) közvetlenül a víz partjára szórva, kínálják azokat. (A felesleget, így az egyéb énekesmadarak tudják elfogyasztani.) Az élő vizekből, vízpartokon úgy zöld növényi, mint állati eredetű táplálékhoz képesek hozzájutni az ott élő vízimadarak.

Köszönet az „Állati küldetés-madár és vadmentés” civilszervezet valamint a Fertő Hansági Nemzeti Park munkatársának.