A fél világot bejárta, mászott fel működő vulkánra és úszott együtt bálnákkal az óceánban, mégis azt mondja, Győrt semmiért nem cserélné el. Büszke férj, édesapa és nagyapa, sikeres üzletember, a város sport- és kulturális életének fontos mecénása. A friss Pro Urbe díjas Kocsis Róberttel beszélgettünk.

– Merre nőtt fel?
– Gyermekkoromban Szigetben laktunk, a Korányi tér és környéke volt a második otthonom, ahol iskola után rengeteget fociztunk a barátokkal. Tősgyökeres győri családból származom, a szüleim kekszgyári munkásként dolgoztak. Élénk és csibész gyerek voltam. Aznap, amikor megkaptam az első biciklimet, rögtön elütött vele egy autóbusz. A biciklivel együtt eltűntem a busz alatt, a sofőr jobban megrémült, mint én, de szerencsére semmi bajom nem lett.

– A testvéreit is ismerhetjük.
– A nővérem, Kocsis Rozi a Vaskakas Bábszínház Pro Urbe- és Blattner-díjas igazgatója, a húgom Kocsis Enikő Harangozó-díjas táncművész és koreográfus. Rettentő büszke vagyok rájuk, és azt hiszem, mindhárman rengeteget köszönhetünk a szüleinknek. Édesanyám miközben otthon összefogta a családot, kemény munkával végül osztályvezetői pozícióból vonult nyugdíjba. Nagy örömünkre ma is velünk van, 84 éves és aktív, sokat foglalkozik az unokával.

– És milyen az unoka–nagypapa viszony?
– Hatalmas a barátság és a szerelem közöttünk, Boldizsár egy igazi ajándék a sorstól, ráadásul ő az első fiú a családban. Két csodálatos lányom van, Anna színésznő, a nagyváradi színház oszlopos tagja, Boldizsár édesanyja, Dorottya pedig orvos, gasztroenterológus. Hat évvel ezelőtt, 52 évesen lettem nagypapa, ha csak tehetem, viszem magammal Boldit túrázni, kajakozni, kenuzni. Győr talán a folyó felől megpillantva a legszebb, a Káptalandomb és a Püspökvár lenyűgöző látvány a vízről naplementekor.

– Válogatott kenusból lett sikeres vállalkozó, aki hosszú ideje szerteágazó mecénási tevékenységet végez Győrben. Miért teszi?
– Lokálpatriótaként meggyőződésem, hogy lehetőségeinkhez mérten vissza kell adnunk annak a városnak és közösségnek, ahol élünk, és amelynek tagjai vagyunk. Éppen ezért volt nagy öröm és meglepetés, amikor átvehettem idén márciusban a Pro Urbe díjat. A Patent csoport 1100 embert foglalkoztat Győrben és környékén, ami komoly felelősséggel is jár. Vezérigazgatóként a családom után a cégre és a munkatársaimra vagyok a legbüszkébb.

– Mit csinál a szabadidejében egy életerős, fiatalos nagypapa?
– A munka mellett amennyi időt csak lehet, természetesen a családdal és az unokámmal töltök. Nem vásárolok ingatlanokat, nincs hatalmas házam, a feleségemmel együtt inkább élményeket gyűjtünk, eddig már a világ 76 országában jártunk. Tuvalun megmásztam egy működő vulkánt, a Csendes-óceánban bálnákkal úsztunk együtt. Eljutottunk Új-Zélandra és Peru híres inka romvárosába, Machu Picchuba, Kubába pedig bármikor visszamennék. Mégis, ha egyetlen helyet kellene választanom, ahol élnem kell, csakis Győr lenne az, számomra ugyanis ez a város a világ közepe.