A mióma szintén ijesztő szó lehet a hölgyek számára, hiszen rengeteg történet kering velük kapcsolatban. Kétségtelen, kellemetlen tüneteket, meddőséget okozhatnak és sokszor beavatkozást igényelnek. A kezelés kulcsa a miómák esetében is a rendszeres szűrővizsgálat. A részletekről dr. Börzsönyi Ágnes szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.

„A mióma a méh izomzatában kialakuló 99 százalékban jóindulatú csomó vagy tumor, viszont tény, hogy lehet rosszindulatú is. Szerencsére ez kevesebb, mint az esetek 1 százalékban fordul elő. Ilyenkor mio- szarkomáról beszélünk, amely egy elég agresszív tumorféleség. Ám hála Istennek, az esetek többségében nem erről van szó.” – kezdte dr. Börzsönyi Ágnes.

A miómák a fogamzóképes korosztályt érintik, hiszen a kialakulásukhoz és a növekedésükhöz ösztrogénre van szükség. A vérzés teljes elmúlása után – azaz a posztmenopauzában – már újonnan nem igazán fordulnak elő. Ezért is lehetséges, hogy ha egy miómás betegnek a tünetei elviselhetők, akkor a változókor lezajlása után már nem jelent problémát a korábbi mióma jelenléte. Nagy általánosságban egyébként elmondható, hogy a 40-50 éves korosztályt érinti a leginkább.

A miómák mérete igencsak széles skálán mozog, hiszen lehetnek pár milliméteresek, és jóval nagyobbak is. Jellemző rájuk, hogy sokszor tünetmentesek, és a hölgyek az általános nőgyógyászati vizsgálat során szembesülnek először a hírrel: őket is érinti ez az egyre gyakoribb betegség. Azonban túlzott aggodalomra semmi ok, a kezelések és a megoldás az orvosok kezében van!

„A miómákkal kapcsolatos tünetekről elmondhatjuk, hogy leggyakrabban vérzészavart okoznak. De ráutaló jel lehet a termékenységi probléma, a vetélés, a hasi nyomásérzékenység, vizelet-székletürítési problémák és a hasi diszkomfort érzés is. Ha ezek fennállnak, egyébként is érdemes mielőbb felkeresni a választott orvost!” – hangsúlyozta a doktornő, majd azzal folytatta, hol fordulhatnak elő a szervezetben a miómák.

„Lehetnek miómák az izomtömeg közepén, ilyenkor úgynevezett intramurális miómákról beszélünk, amelyeknek tipikus tünete a vérzészavar. Növekedhetnek a méh ürege felé – tehát befele –, ilyenkor szubmukózus miómákról beszélünk, amelyek a vérzészavaron kívül meddőséget is okozhatnak. Gyakorlatilag mondhatjuk, hogy úgy viselkednek, mintha az érintett nő spirált használna védekezésként. Illetve nőhetnek még a miómák a méh külső felszínén kifele is, általában ezeknek minimális a tünete.  Előfordulhat ugyanakkor, hogy a méh első falán helyezkednek el, s ilyenkor nyomást gyakorolnak a hólyagra, így felléphet tünetként a gyakori vizelései inger.”

Jó hír, hogy a miómák kezelhetők, ám a kezelés nagy mértékben függ attól, hol helyezkednek el, mekkorák, és hogy az érintett beteg szeretne-e még gyermeket.

„Ha egy páciens már nem szeretne gyermeket, akkor a probléma a méh eltávolításával könnyen megoldható. Ám ha még nem volt gyermekáldás, és olyan miómával találjuk magunkat szembe, amely akadályozza a teherbeesést, vagy a terhesség kiviselését, akkor magának a miómának az eltávolítása az elsődleges cél. Ha azt látjuk, hogy a mióma a méh ürege felé nő, akkor az eltávolítást hüvelyi úton javasoljuk. Ez az úgynevezett méhtükrözés (hiszteroszkópia). Viszont, ha a csomó a méh izomzatában van, akkor már általában laporoszkópos, vagy pedig egy kisebb hasi műtéttel, úgynevezett minilap műtéttel távolítják el. A beavatkozások után természetesen fontos, hogy a beteg betartsa a gyógyulási időt. A túl korai teherbeesés kockázata a hegszétválás, amely komolyabb komplikációt jelenthet.” 

Adja magát a kérdés, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni, illetve milyen vizsgálatokat kell kérnünk, ha fennáll a mióma gyanúja? Dr. Börzsönyi Ágnes erre is készséggel válaszolt:

„Amikor csak lehet, a kollégákkal hangsúlyozzuk, hogy a hölgyeknek egy évben egyszer nagyon komolyan ajánlott felkeresniük a nőgyógyászukat. Az éves szűrővizsgálatnak pedig részének kell, hogy legyen a hüvelyi ultrahang, amellyel a miómák megjelenése már a kezdeti stádiumban, és egészen kis méretben is kimutatható. Nyilván gyakran felkeresnek minket vérzészavarral, s ilyenkor már élhetünk a gyanúval, hogy akár mióma is lehet a háttérben. A tüneteknél említett nyomásérzékenység, vizelési-székelési inger is árulkodó lehet. De a bizonyosságot az ultrahang jelenti, így arra kérek mindenkit ismét: rendszeresen járjon nőgyógyászához!”

Évente egyszer mindenki keresse fel nőgyógyászát!

Különösen azért, mert ahogy sok más nőket érintő betegség, a mióma is gyógyítható. S minél előbb fedezzük fel, annál hatékonyabban.

„Az orvostudomány fejlődésével egyre több gyógyszer áll a rendelkezésünkre, ám ezek inkább a miómák tüneti kezelésére, főleg a vérzészavarra összpontosítanak. Tény, hogy a műtét az egyik legbiztosabb megoldás. Illetve most már hazánkban is egyre elterjedtebb az úgynevezett mióma embolizáció. Ebben az esetben radiológus kollégát vonunk be a kezelésbe, aki a miómát ellátó eret embolizálja, azaz elzárja. A mióma pedig ennek következtében gyakorlatilag elhal. Ez remek megoldás és egyre több pozitív tapasztalat és visszajelzés érkezik, ami jó hír mindenkinek.” 

Börzsönyi doktornő arról is beszélt, hogy a miómák kialakulásának a hátterében általában a genetika áll. A megelőzés terén annyit tehetünk, amellyel egyébként is csak segíthetünk a szervezetünknek: éljünk és étkezzünk lehetőleg egészségesen, mozogjunk rendszeresen, s keressük fel rendszeresen választott orvosunkat. Ezek összességével egy biztos: ártani nem fogunk magunknak!

Ha szeretne témát javasolni a “Négyszemközt a nőgyógyásszal” című rovatunkba, akkor kérjük írjon nekünk a [email protected] e-mail címre!

Illusztráció: depositphotos.com

Négyszemközt a nőgyógyásszal