Miután Olaf Scholz német szövetségi kancellár 2024. december 16-án megbukott a bizalmatlansági szavazáson, az államelnök Frank-Walter Steinmeier 2025 február 23-ra írta ki az új választásokat. A 2021 őszétől Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezetésével regnáló közlekedési-lámpa koalíciót a választók egyértelműen elítélték a 21. szövetségi választás során, míg az uniópártok fölényesen tudták megszerezni az első helyet.

A második helyre a szélsőjobbnak kikiáltott AfD futott be, aki képes volt megduplázni a három évvel ezelőtti eredményét. Meglehetősen rossz teljesítményt produkált az előző három évben kormányzó SPD, illetve a kormányzati kudarcokért nagyrészben felelős Zöldek is, akik a szavazatok csupán 16,4 és 11, 6 százalékát tudhatták csak magukénak. Mi vezetett a német kormány bukásához? Mely pártoknak szavaznak bizalmat a német választók? Lesz-e jobbratolódás Németországban, vagy egy új politikai erőtér formálódik, amely más társadalmi és gazdasági irányvonalat képvisel? Többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ március 6-án a győri MCC-ben. A német választási kerekasztal-beszélgetés vendégei Bauer Bence a Magyar-Német Intézet vezetője, Michael Sommer az oldenburgi Carl von Ossietzky Egyetem ókori történelem tanszékének professzora és Alexander Eibert politológus voltak.

Németországban arányos választási rendszer épült ki, mely azt jelenti, hogy a bejutó pártok mandátumszáma tekintetében a listás szavazatok a döntőek. A jelenlegi választások voltak az elsők, mely során a közlekedésilámpa koalíció választójogi reformja érvényesült, így az aktuális eredményeket ennek tükrében érdemes értékelni. A beszélgetőpartnerek megegyeztek abban, hogy Németország több kulcsfontosságú kihívás előtt áll, mint a tömeges migráció, a gazdasági válság, a közbiztonság drasztikus romlása vagy a lakhatási krízis. A mandátumok eloszlása a választási eredmények alapján a következőképpen alakulhatnak: a CDU/CSU pártszövetség 208 mandátumot kaphat, az AfD 152-t, a szociáldemokrata SPD 120-at, a Zöldek 85-öt, a Balpárt 64-et, az SSW pedig egyet. A választások győzteseként a CDU/CSU pártszövetségre hárul az új kormány kialakításának a feladata. Annak ellenére, hogy az Uniópártok számára az AfD-vel meglenne egy stabil jobboldali kormánykoalíció lehetősége, az AfD-vel való együttműködést konszenzusos alapon kizárták az Uniópártok. A választási előrejelzések alapján a CDU és az SPD közötti nagykoalíció tűnt legvalószínűbbnek, melyet a választási eredmény is megerősít.

A beszélgetőpartnerek elmondták, hogy a Németország előtt álló kihívások kezelése érdekében stabil, pragmatikus kormányzásra van szükség, mely egyértelműen a társadalmi és gazdasági problémák megoldását helyezi előtérbe. Ha nem sikerülne orvosolni a kialakult politikai és gazdasági válságot vagy egy újabb politikai kormányválság alakulna ki, akkor a politikai szélsőségek erősítésére kellene számítani. A következő időszak döntő jelentőségű lesz, hiszen a német politika alakulása egész Európa gazdasági és társadalmi jövőjére is hatással lehet.

Az MCC győri képzési központja márciusban folytatja a szakmai rendezvények szervezését, melyekről bővebb információt az MCC Győr Facebook oldalán találnak az érdeklődők.