A kereszténydemokrácia megmaradásunk záloga
Nemzeti emlékhelyünk, a Káptalandomb
Fotó: O. Jakócs Péter
Az esős idő ellenére is sokan összegyűltek a belváros szívében, hogy részt vegyenek a Káptalandomb és a vár megmaradt részei nemzeti emlékhelyet jelölő sztélé átadó ünnepségén.
A nemzeti emlékhelyek a magyar történelem legfontosabb helyszínei, melyek a valóságban és jelképesen is megtestesítik a nemzeti emlékezetet. Jelentőségüket az Országgyűlés törvénnyel ismeri el, jelenleg huszonegy található az országban, és 2020. márciusa óta a győri Káptalandomb is közéjük tartozik. Az ezt megörökítő feliratos kőoszlopot, a sztélét Zsigmond Attila képzőművész tervezte.
Dr. Veres András megyéspüspök köszöntőjében nem véletlenül nevezte szent helynek a Káptalandombot, hiszen erre három okunk is van: itt találjuk Szent László hermáját, a Könnyező Szűzanya kegyképét és Boldog Apor Vilmost sírját. „Bízom benne, hogy a zarándokokon és a turistákon kívül a győriekben is felébred a vágy, hogy egy séta közben feljöjjenek ide” – mondta a megyéspüspök.
Szeretett városunk ékkövének titulálta a helyet dr. Dézsi Csaba András polgármester, hiszen a győri műemlékek jelentős része itt található. Ezek összenőttek a város kulturális, állandóan változó életével, szerves részét képezik mindennapjainknak az ezer éves kereszténység emlékei. Példaként említette a Boldog Apor Vilmos életét bemutató kiállítást, valamint a Szent László kultuszt, amely a város fesztivál-életének egyik meghatározó zászlóshajója évtizedek óta, ezzel is tisztelegve a lovagkirály eszmeisége, erkölcsisége előtt. „Aki Győrbe látogat, elcsodálkozik a sok szépségen, s mi erre végtelenül büszkék vagyunk. A város polgármestereként vállalom, hogy ezt a nemzeti emlékhelyet óvom, őrzöm és hírét viszem a nagyvilágban” – zárta köszöntőjét a polgármester.
Galéria: O. Jakócs Péter
Győr régmúltját idézte fel Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója: „Sokáig a legszerencsésebb városok közé tartozott, ám az oszmán hódítással a kereszténység védőbástyája lett. A négy éves török uralom után a vár visszahódítása megmutatta, hogy az igazi hősök egy veszettnek tűnő ügyet sem hagynak annyiban. A hitüket védelmező várvédők méltó példáját követte a XX. században Apor Vilmos is, és hisszük, hogy a lovagkirály szelleme azóta is óvja Győrt.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a kormánynak folyamatosan szembe kell néznie azokkal a támadásokkal, amelyek a magyar szuverenitással, a nemzeti hagyományokkal és a keresztény kultúrával szemben lépnek fel. „Egy évtizede hatalmas össztűz alatt áll mindaz, amit a világról gondolunk és ahogy a jövőnket tervezzük. Ennek oka pedig nem más, mint, hogy szembemegyünk a nemzetközi liberális áramlattal. Magyarország kormánya a kereszténydemokráciát a megmaradás zálogának tekinti. Ez garantálja az ember szabadságát, méltóságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt. Mindezzel szemben egy ideológiai úthenger jön, ami nemzetek helyett európai egyesült államokat akar, ami a hagyományos családmodellt lenézi, ami fura módon újradefiniálja a nemeket, a kereszténység helyett pedig a liberális vallástalanságot követi. A mi felfogásunk szerint a keresztény kultúra a magyar nemzet történetének vezérfonala és ezt az egész világon mindenkinek tiszteletben kell tartania” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az ünnepségen közreműködött Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, valamint a Hangraforgó együttes.
Galéria: Marcali Gábor
TV-s szerkesztő: Kárpát Zsolt