A győri Révai Miklós Gimnáziumban tartották idén a nemzeti tanévnyitó ünnepséget. A rendezvényen a gimnázium diákjai és a tanárai mellett részt vett dr. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese, dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, az országgyűlési képviselők, a tankerület, az állami és önkormányzati intézmények vezetői, valamint dr. Dézsi Csaba András, városunk polgármestere.

Horváth Péter, a Révai Gimnázium igazgatója köszöntőjében azt mondta: bízik benne, hogy a legtöbb gyerek örömmel fog iskolába járni, hiszen barátok közé megy és napról napra nő a tudása.

Idő kell ahhoz, hogy fejlődjünk, idő kell a tudás megszerzéséhez. Emellett nyugalomra, kiszámítható feltételekre, tervezhetőségre van szükség, hogy arra koncentrálhassunk, ami a legfontosabb dolgunk. Ha nem teszünk erőfeszítéseket, hogy megismerjük a határainkat, akkor soha nem ismerjük meg magunkat, nem fogjuk tudni, mire vagyunk képesek. Ezért a diákoknak azt tanácsolta, hogy az iskolai évek során minél jobban ismerjék meg önmagukat, fedezzék fel miben tehetségesek, mivel szeretnének foglalkozni. Ehhez tudnak segítséget adni a pedagógusok.

Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes ünnepi beszédében kiemelte: „Páratlan hivatás a tanáré, arra születni kell. A pedagógus az órai tanításon kívül számtalan más feladatot végez. Személyisége meghatározó a gyermek számára.” A miniszterhelyettes rövid képet festett az európai oktatás mai helyzetéről. Kontinensünk sajnos egyre jobban kiszorul az oktatási elitből. A PISA-mérések szerint a világ legjobb oktatási rendszerei között az első tízben Szingapúrt, Macaót, Hongkongot, Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Kanadát, Tajvant, Finnországot, illetve Észtországot találjuk. Az okokat többfelé kereshetjük, ám az biztos, Európa nyugati felében az iskoláknak már nemcsak tudást kell átadni, hanem más kultúrájú, más nyelveket beszélő bevándorlókat integrálni. Példaként említette Németországot, ahol az általános iskolások 38 százaléka migráns. A berlini diákok 40 százaléka nem német anyanyelvű, a szülőknek tolmács kell a szülői értekezleten. Az elmúlt években összességében Németország öt helyet csúszott vissza, míg Magyarország ugyanennyit javított a PISA-felméréseken.

„A magyar oktatást megbecsülni, és nem lebecsülni kell.” – hangsúlyozta Rétvári, majd az új életpálya törvényről szólt a tanároknak. Az életpálya törvény rájuk lett szabva. Ellentétben a valótlan híresztelésekkel a törvény alkalmazkodott a pedagógusok mindennapi feladataihoz, több kedvező változást hozva. Ilyen a teljesítménybér, az adminisztrációs teher csökkenése, a több szabadság.

„Pannonhalmán 996-ban elindult az oktatás sikertörténete. Azóta a magyar iskola az életre, a túlélésre, a győzelemre tanít. Ezért kell megbecsülni” – zárta szavait a miniszterhelyettes.

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elmondta, hogy az új tanévet mintegy másfél millió tanuló kezdi meg szeptember 1-én. A tanulás és az általa elérhető tudás nélkül a modern világban már nincs boldogulás. A diákokat arra figyelmeztette, hogy a mesterséges intelligencia törölhető, átprogramozható, saját tudás nélkül pedig eltévedhetünk, félrevezethetők és gyengék leszünk. Felhívta a diákok figyelmét, hogy használják ki mindazokat a lehetőségeket, melyek a rendelkezésükre állnak, hiszen ma is a tudás a legjobb befektetés.

A nemzeti tanévnyitón közreműködtek a Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, a Nádorvárosi Ének-Zenei Általános Iskola, a Kazinczy Ferenc Gimnázium és a Liszt Ferenc Zeneiskola tanulói.