A névadás szimbolikus aktusa a Széchenyi István Egyetemen hat éve új otthonra talált mosonmagyaróvári kar tudományos, képzési és infrastrukturális megújulását jelzi – hangzott el a péntek esti névadó ünnepségen. A kar a jövőben a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve szolgálja a hallgatókat és a térséget.

Albert Kázmér szász-tescheni herceg az idén éppen kétszáz éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította 1818-ban Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely az idei tanévtől Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar néven folytatja tevékenységét. Ebből az alkalomból rendezett látványos ünnepséget az intézmény a kar otthonául szolgáló, tavaly megújult óvári vár falai között.

Erősödő innovációs képesség

Az eseményen dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: a kétszáz évvel ezelőtti alapítóhoz hasonlóan hisznek abban, hogy csak a folyamatos fejlődésre törekedve érhetnek el újabb és újabb eredményeket. „Az egyetemen meglévő különböző – a növény- és élelmiszertudománytól a mérnöki, távközlési, digitalizációs és gazdasági területekig terjedő spektrumú – tudományágak szinergiáit kihasználva munkatársaink egymást segítve, kiegészítve hatékonyan képesek választ adni a legaktuálisabb kihívásokra. Biztos vagyok abban, hogy kiváló szakembereink együttes tudására építve tovább erősödik intézményünk innovációs képessége, miközben az itt tanulók még korszerűbb, gyakorlati tudással vérteződnek fel” – hangsúlyozta.

Az óvári kar és az egyetem is nyert az integrációval

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és dr. Szalka Éva, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja közös előadásban beszélt a kar múltjáról és jövőjéről. „A névadás szimbolikus aktusa a Széchenyi István Egyetemen hat éve új otthonra talált kar megújulását, újjászületését jelzi” – hangoztatta dr. Filep Bálint. Hozzáfűzte: a tartalmi megújulás során a fenntarthatóságra, az agrárdigitalizációra, a vidékfejlesztésre, a korszerű élelmiszer-technológiákra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve szolgálják a hallgatókat és a térséget. Ezzel párhuzamosan zajlik a kar infrastrukturális megújulása is, amit a várban és környezetében már megtörtént, folyamatban lévő és tervezett beruházások jeleznek. Emlékeztett rá: az óvári közösség annak idején egy emberként kezdeményezte, a Széchenyi Egyetem vezetése és Szenátusa pedig egyhangúlag támogatta az integrációt. „A vízió, amely ma már valóság, szinergiát teremtett a két intézmény között. Ennek köszönhetően olyan nemzetközi szinten is figyelemreméltó kutatási-fejlesztési programokat indíthattunk el, melyekre külön-külön nem lenne lehetőségünk” – mondta.

Dr. Filep Bálint kiemelte: közös céljaik eléréséhez minden kolléga elkötelezettségére, partnerségére számítanak, ami most talán fontosabb, mint bármikor korábban. „Egyetemünk kezdeményezésére, a kormányzat támogatásával több mint két éve megvalósult fenntartó- és struktúraváltás nagyobb szabadságot, de nagyobb felelősséget is jelent számunkra. Ennek csakis elkötelezett munkával és közös felelősségvállalással tudunk megfelelni. Ma már azt is látjuk, hogy ezáltal új esélyt kaptunk, és alakítói lehetünk új egyetemi világunknak, amelyben a nagyobb pénzügyi biztonságunk egy célt szolgál: a minél magasabb minőséget. Mindez egyúttal ösztönzést jelent arra, hogy az egyetemi közösségek alulról szerveződve, önállóan ne a középszerűségre, hanem a kiválóságra törekedjenek” – hangsúlyozta, majd köszönetet mondott a kar valamennyi oktatójának, munkatársának, hallgatójának.

Dr. Szalka Éva elmondta: a kar 204 éves történetéből mindössze hat évet tesz ki a Széchenyi István Egyetemmel közös időszak, ugyanakkor ebben ilyen rövid idő alatt is rendkívül pozitív és jövőképességet erősítő fejlemények történtek. „A kar helyzete stabilizálódott, és ma már biztos pénzügyi alapokon nyugszik. Hazai és európai uniós források bevonásával jelentős fejlesztések megvalósítására került sor. A jövő kihívásaira reagálva pedig új stratégiai fókuszterületeket határoztunk meg” – sorolta. Kiemelte: a fenntarthatósági képzések-kutatások alapját az újonnan létrehozott Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkatársai jelentik, míg a szintén új Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék a vidéki terekben a gazdaság, a környezet és a társadalom fenntartható, harmonikus együttműködésére helyezi a hangsúlyt. „Jó döntés volt az integráció, hiszen mind az óvári kar, mind az egyetem jól teljesít és nyert vele” – szögezte le.

Speciális tudást adnak a helyi, regionális kutatások

Dr. Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter beszédében kifejtette, hogy minden egyetemnek feladata a lehető legmélyebben elvégezni a saját térségére vonatkozó helyi, regionális kutatásokat. Szerinte így lehet kellően érzékeny válaszokat adni a helyi társadalmak, régiók problémáira. „Azt kívánom a mosonmagyaróvári karnak és a Széchenyi István Egyetemnek, hogy segítsenek nekünk ezen speciális tudás megszerzésében, hogy minőségileg magasabb szintű, Magyarország stratégiai érdekeinek még inkább megfelelő és az itt élők életminőségét is jobban szolgáló döntéseket tudjunk hozni” – húzta alá.

Dr. Nagy István agrárminiszter, mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő videoüzenetben, Óváron végzett gazdászként is szólt a jelenlévőkhöz. „Büszke vagyok arra, hogy a kar aktívan részt vállal a hazai fenntarthatósági törekvések támogatásában mind a kutatás, az oktatás, a szakmai munka, mind pedig a tudásmegosztás és a szemléletformálás területén. A hazai agrárképzés origója az a kutató- és tudásbázis, ami itt, a Magyaróváron van” – hangoztatta, hozzátéve, hogy az ágazatnak új kihívásokkal kell megbirkóznia., mert a hazai mezőgazdaság 21. századba lépése – a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, az automatizáció, a robotizáció – új típusú agrármérnököt kíván.

Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a Széchenyi István Egyetem elkötelezett támogatójaként szólt a jelenlévőkhöz. Érzelmekkel teli beszédében felidézte erős kötődését szülővárosához, Mosonmagyaróvárhoz és az óvári karhoz, ahol édesapja tanított, ő és számos hozzátartozója pedig diplomát szerzett. „Hat évvel ezelőtt Győrrel a lehető legjobb helyre került a kar” – jelentette ki, arra kérve mindenkit, ragaszkodjanak továbbra is a gyökereikhez.

Dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere pohárköszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a Széchenyi István Egyetem értékként tekint a karra.

Az ünnepségen Sárai-Szabó Kelemen, a győri Szent Mór Bencés perjelség perjele, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja és Zsódi Viktor, a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója áldotta meg a kar új névtábláját, amelyet felhelyeztek a vár falára, dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök pedig átadta a kar új nevéről szóló díszoklevelet dr. Filep Bálintnak és dr. Szalka Évának.

Az eseményen együttműködési megállapodást írt alá dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és dr. Agg Zoltán, a Comitatus Társadalomkutató Egyesület elnöke. Ennek értelmében a Miniszterelnökség a döntéselőkészítő munkában támaszkodni kíván az egyetem tudásbázisára, innovációs ökoszisztémájára, míg az egyetem stratégiai iránynak tekinti új, a területfejlesztés változó igényeihez igazodó szakok, szakirányok bevezetését, a területfejlesztési szakemberek továbbképzési igényeit kielégítő rövid ciklusú képzések indítását. Emellett az intézmény oktatási-kutatási eredményei megjelenésének egyik fóruma lehet a Comitatus Önkormányzati Szemle című folyóirat, amelynek működtetését az egyetem lehetőségeihez mérten segíti.

Forrás: Széchenyi István Egyetem