A Kitaibel Pál Környezetvédelmi Emlékérem egyik idei kitüntetettje a Muszáj Természetvédelmi Koordinációs Egyesület. A díjat a győri szervezet megálmodója és elnöke, a zoológus Koncz Nóra vette át.

Mit szól az elismeréshez?

Nagyon jólesik és örülök, hogy Győrben központi téma a környezetvédelem, s az önkormányzat segíti a munkánkat, a kezdeményezéseinket.

Az egyesületük neve mindent elmond…

Ez volt a célunk, amikor tizennégy éve megalapítottuk az egyesületet. A természetvédelmet már nem lehet megkerülni, muszáj vele foglalkozni. S nem úgy, mint valamifajta hobbival, hanem ez kell, hogy legyen a mindennapi életünk vezérfonala.

Legfőbb célkitűzésük a környezeti nevelés minden korosztály számára. Hogyan csinálják?

Tizenegyedik éve szervezünk napközis táborokat általános iskolásoknak. A táborainknak mindig van egy fő témája, amin keresztül a gyerekek sok mindent megtanulhatnak a természetről. Idén például az ízeltlábúak lesznek a középpontban. Megvizsgáljuk őket mikroszkóppal, szó esik majd a beporzók fontosságáról, a pókok szerepéről és az államalkotó rovarok titkairól. Építünk mezítlábas ösvényt, lehet patakban gázolni, szalmagurigákon ugrálni vagy éppen gyökereken mászni. Ám nemcsak a gyermekeket szeretnénk megszólítani. A győrújbaráti erdőben kijelöltünk három túraútvonalat, amelyeken rövidebb-hosszabb sétákat lehet tenni. Ide nem kell felszerelés, elég egy sportcipő és idősebbeknek, vagy akár kisgyermekkel is végig lehet menni rajta. Sokan használják, mi pedig próbáljuk fejleszteni, kiegészíteni, gondozni.

Ugyancsak népszerű lett az Ökosikk a belvárosban című projektünk, amely kimondottan győri program. Ez egy nagy ruhacsere, amiben négy vendéglátóhely a partnerünk. A környezetszennyező fast fashionre, vagyis az idénydivat kiváltásának lehetőségére szeretnénk ezzel felhívni a figyelmet. Lehetőséget adunk az embereknek, hogy könnyen, jó kedvvel tegyenek a környezetükért.

A másik nagy kedvencünk a közösségi kert Ménfőcsanakon. A huszonhárom parcellában ugyanennyi család termelheti meg magának a biozöldséget, miközben örömét leli a kertészkedésben és abban, hogy a saját terménye kerül az asztalra.