A Mirandolinával elstartolt a színházi évad

Olasz lecke a Győri Nemzeti Színházban

Fotó: O. Jakócs Péter

A jelen és a jövő színháza – múlt szombaton hivatalosan is elindult az évad. A Két úr szolgája és a Chioggiai csetepaté után megérkezett a harmadik Goldoni- darab, a Mirandolina, Mózes Anitával a címszerepben. A fanyar komédiát Vladimir Anton állította színpadra, formabontó rendezése a Csiki Csaba teremtette új miliőben kiváló nyitánya a Győri Nemzeti Színház új fejezetének.

„A színház mindenekelőtt az élet, és csak az érdekelhet bennünket, ami az élet része, a szó lehető legtágabb értelmében” – olvasható július 1-je óta a Győri Nemzeti Színház homlokzatán.

Ez a mottója a Bakos-Kiss Gábor vezette megújuló teátrumnak, Peter Brook találó gondolatai sarokpontjai az új fejezetnek. A járványban eltöltött másfél év a hétköznapi emberek heroikus küzdelméről szólt, elérkezett az idő, hogy a színházi hősök beszéljenek az életigenlésről. Carlo Goldoni is ezt teszi, a Mirandolinában a mérhetetlen szabadságvágyról mesél, a 18. században úgy alkotta meg az irodalom egyik első feminista alakját, hogy ez az irányzat akkor még nem létezett. Mirandolina hús-vér ember, aki nemcsak kivívta, de fenn is tartja önállóságát.

Az előadást felvezető zenés közjáték már a büfében elkezdődik, a nézők úgy ülnek be kényelmes zsöllyéjükbe, hogy velük szemben nem a vasfüggönyt, hanem a monumentális méretű, nyitott, kaotikus nagyszínpadot látják. A színészek jönnek-mennek, mondják a magukét, de mit is keres egy konténer, egy betonkeverő és egy darus kocsi Goldoni míves darabjában? Az építkezés és a fogadó díszlete és tere, a jelmezek, a parókák és a magas sarkú cipők mind-mind azt a kettősséget jelzik, hogy az előadás egy valóságos és egy szimbolikus értelmű kint és bent játékra épül, mely kiváló lehetőséget teremt a színész számára.

A román születésű, Bukarestben működő Vladimir Anton győri bemutatkozása igazi tűzkeresztség számára, hiszen Magyarországon most dolgozott először, Goldoni Mirandolináját pedig most rendezte először. „Goldoni örökbe bevéste magát az egyetemes színháztörténetbe. Reformálta és újra kitalálta e műfajt a commedia dell’arte után. Hasonló párhuzamot találunk ma is, a járvány alaposan felforgatta az életünket, és ehhez alkalmazkodnia kell a színháznak is – vallja a rendező. – A Goldoni-előadáshoz egyik kulcsszó az építkezés, ez látható a színpadon, és bár nem lehet tudni, hogy pontosan mi épül, de az biztos, hogy valami más, ami tele van meglepetésekkel, meg kell újulni ahhoz, hogy újra tudjuk értékelni a létünket.”

A kint és bent játékában a fogadó világa képviseli a zárt világot, melyben a szálakat Mirandolina mozgatja. Mindenki őt akarja, a csábos, mégis megközelíthetetlen úrnő körül csaholnak a felkapaszkodott és leszálló ágban lévő arisztokraták. Posonyi Takács László Forlopopolija már rég elvesztette társadalmi jelentőségét, de görcsösen ragaszkodik a múltban megszerzett kiváltságaihoz, ezzel hihetetlenül nevetségessé válik. Pörneczi Attila búgó hangú és nyegle Albafiorita grófja ismerős lehet nekünk, akinek pénze van, az általában visszaél a hatalmával. A leckét azonban kénytelen lesz ő is megtanulni.

Galéria: O. Jakócs Péter

A fogadósnő igazi üzletasszony, kitanulta a know-how-t, édesapja halála után kiválóan tartja kézben vállalkozását és erényes életét. Mózes Anita kiválóan hozza a tökéletesnek és erősnek tűnő dolgozó nőt. A rendszerbe azonban bezavar a híres nőgyűlölő hírében álló Ripafratta lovag, az egyetlen, aki megpróbál ellenállni Mirandolina szépségének és okosságának. „Micsoda puhányság első látásra beleszeretni egy nőbe!” – ironizál a fogadósnő Fejszés Attila lovagjával. De nemcsak Mirandolina bújik a keménység álarca mögé, hanem Ripafratta is. Ámor nyila egyszer biztosan megsebezte, kísért a múlt, határozottan nem kíván ugyanabba a folyóba még egyszer belesétálni. Goldoni mester azonban vígjátékot írt, és jót mulatunk a megkeseredett emberi sorsokon, a végén már magunkon is nevetünk.

Egy izgalmas, modern térben született meg az évad első bemutatója, Vladimir Anton rendezésében. Boldog új évadot! – forog a színpad és újra forog nagy sikerű színházi magazinműsorunk is. A Kulisszák mögött adásai igazodnak az évad bemutatóihoz, így mindig a premiereket követő hétfőnként jelentkezik. A legközelebbi műsorban már a Kisfaludy termes első előadással, Az öldöklés istenével foglalkozunk, Yasmina Reza ismert darabját kiváló szereposztásban Bakos-Kiss Gábor igazgató viszi színpadra.