Ügyeket intézünk, vásárolunk, bankolunk, megosztjuk élményeinket és családi eseményeinket. Manapság szinte mindenkinél és majdnem mindenhol ott van az internet. Használata elkerülhetetlen a napi életben. De nem mindegy, hogy felelőtlenül vagy tudatosan használjuk a világhálót. Számos veszélyt rejt az internetezés, a közösségi oldalak használata, erre kívánjuk felhívni a figyelmet, elsősorban a fiatalkorúak, de szülők és tanárok részére is.

Február 9-én sevillai Szent Izidor, a technika és a tudomány védőszentjének napján ünneplik a Safer Internet Day-t (SID), vagyis a Biztonságos Internet Napját világszerte.

Magyarországon először 2009-ben ünnepelték e napot, amelynek célja, hogy több, mint 100 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre.

Az internet forradalmasította a kapcsolattartást, és egyszerűbbé tette az információ áramlását, ám ez nagy szabadság – kellő odafigyelés nélkül óriási veszélyeket hordoz magában.

Ezért nagyon fontos felhívni a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre: arra, hogy kellő körültekintés nélkül könnyen bűncselekmény áldozatává válhatunk, hisz az internet egy újabb lehetőséget teremtett a csalóknak, és arra is, hogy könnyen bűncselekmény elkövetői is lehetünk, hiszen például egy túl “őszintére” sikerült kommenttel akár bűncselekményt követhetünk el.

Az interneten talán a legfontosabb a személyes adatok védelme. A kibertérben csak felépített karakterek vannak, mindenki azt láttat magáról, amit akar, hogy lássanak. Ezzel visszaélhetnek és néha vissza is élnek.

Nem törődünk vele, hogy a nevünk, a születési adataink, az email címünk, a telefonszámunk, a képeink, videóink – ahol bármilyen módon szerepelünk – fontos személyes adatok, amivel a csalók visszaélhetnek.

Szülőként feladatunk, hogy gyermekeink legyenek képesek felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat, de legfontosabb, hogy felismerjék, a neten talált információ vagy személy a valóságban lehet teljesen más.

Jellemző jogsértés, hogy a fiatalok az internetes közösségi oldalakat felhasználva sértőn, fenyegetőn, a másikat megalázva írnak egymásnak, de olyan is előfordul, hogy különböző oldalról, oldalakról összegyűjtött képeket egy másik profilon teszik közzé, többek között azzal a céllal, hogy azokat ott „kommentelni” lehessen.

Ezek extrém esetei az ún. személyiséglopások, amikor valaki más adataival egy társkereső oldalon regisztrál, vagy egyéb módon használja ki más személyes adatait.

Találkoztunk fenyegetéssel kicsikart ruhátlan képeket gyűjtő általános iskolással, aki persze nem tudta, hogy bűncselekményt követ el, aki 18 év alatti személyről szeméremsértő, a nemi vágy felkeltésére alkalmas felvételt készít, megszerez, tart, átad, vagy hozzáférhetővé tesz.

Az interneten folytatott valós vagy vélt viták miatt kialakuló veszekedések könnyen bűncselekménnyé fajulhatnak: a rendszeres, tartós háborgatás, a személy elleni erőszakos fenyegetés zaklatás megállapítására, a nagy nyilvánosság előtt becsület csorbítására alkalmas tény állítása pedig becsületsértés vagy rágalmazás megállapítására lehet alkalmas.

Akár egy e-mail, vagy egy közösségi oldalon közzétett komment elküldésével megvalósíthatunk többek között:

• rágalmazást, (Btk. 226.§),
• becsületsértést (Btk. 227. §),
• zaklatást (Btk. 222.§),
• személyes adattal visszaélést (Btk. 219.§),
• de akár gyermekpornográfiát (Btk. 204.§) is, vagy
• közösség tagja elleni erőszakot (Btk. 216.§),
• levéltitok megsértését (Btk.224.§)
• nemzeti jelkép megsértését (Btk. 334.§),
• önkényuralmi jelképek használatát (Btk. 335.§) és számtalan egyéb bűncselekményt.

Egy személyes adat, például telefonszám, lakcím vagy bankszámlaszám nyilvános helyen történő hozzáférhetővé tétele miatt az elkövető nemcsak büntető-, hanem polgári jogi felelősségre is vonható, hiszen a sértett az elkövetőtől kártérítést követelhet a közzétett adat megváltoztatására fordított költségei miatt.

A gyakorlatban legtöbb jogsértés azonban a vagyon elleni bűncselekményekhez kötődik.

Volt olyan lakásbetörésben érintett sértett, aki vélhetően a külföldi útján azonnal kiposztolt képei miatt lett a betörők célpontja.

Folyamatosan érkeznek az internetes vásárlások során tévedésbe ejtett személyek, akik hiába várják, nem kapják meg az általában túl olcsón megrendelt terméket, amit persze előre kifizettek.

Gyakorta élnek vissza bankkártya adatokkal, ezért nem mindegy hogyan és milyen körülmények között adjuk ki azokat. Extrém esetben a kártyára rá volt írva a pin kód – ezzel még könnyebbé téve az elkövetőnek, hogy az összes pénz levegye a bankszámláról.

Kérjük, fogadják meg az alábbi rendőrségi tanácsokat az internet használatával elkövetett bűncselekmények megelőzése, valamint a biztonságos böngészés érdekében:

• Válasszon minimum 8 karakter hosszú, kis- és nagybetűt, valamint számot, szimbólumot egyaránt tartalmazó jelszót vagy használjon jelmondatot! Ezeket legalább havonta változtassa, és ne árulja el még a legközelebbi ismerősének sem!
• Ne adja meg személyes adatait, pontos lakcímét, telefonszámát a közösségi oldalakon!
• Gondolja át, hogy milyen fotót, videót tölt fel magáról a világhálóra! Az internetre felkerült fotóinkat nemkívánatos oldalakon is viszontláthatjuk.
• Olyan fotót vagy videót, amelyen Önön kívül mások is szerepelnek, csak az ő beleegyezésük esetén töltsön fel az internetre!
• Az internetes ismerkedésnél tartsa szem előtt, hogy a világhálón nem mindenki az, akinek kiadja magát. Ne utaljon pénzt még kölcsönbe se ismeretlen személynek!
• Ne tegye közzé a közösségi oldalakon, hogy mikor nem tartózkodik otthon. A vakáció alatt készült felvételek feltöltésével várja meg a hazaérkezést!
• Ügyeljen arra, hogy mást becsületsértő, rágalmazó kifejezésekkel ne illessen.
• Legyen körültekintő az interneten hirdetett nyereményjátékok, könnyű pénzszerzési lehetőségek és állásajánlatok esetén!
• A biztonságos vásárlás érdekében az internetes vásárlás alkalmával használjon virtuális bankkártyát un.: „webkártyát”, amelyen mindig csak annyi összeget helyezzen el, amely éppen a vásárláshoz szükséges.
• Ellenőrizzük az eladót pl. a visszajelzések, a közzétett adatok alapján, (elérhetőség, adószám)!
• A túl olcsó ár esetén kezeljük fenntartásokkal a hirdetést.
• Bankkártya adatainkat csak a bank általunk begépelt, online fizetésre létrehozott oldalán adjuk meg (emailben soha, és a levélben szereplő banki átirányításra se kattintsunk)!
• Ellenőrizzük, hogy a fizetésre használt oldal rendelkezik-e tanúsítvánnyal!
• Áru vásárlásnál, ha teheti, ne utaljon előre, válassza inkább a személyes átvételt és fizetést!

Az internetes vásárlásnál alapszabály: Ha nem biztos benne, ne kattintson! – kéri mindenkitől a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya.

Illusztrációk: police.hu

További cikkünk a témában:

Legyen biztonságos az internet!