Múlt nélkül nincs jövő, s a múlt ismerete nélkül nem érthetjük meg jelenünket sem. Ezért is méltó a figyelemre az Egyházmegyei Levéltár több éve tartó, sikeres programja, melyről dr. Nemes Gábor főlevéltárost kérdeztük.

– Az örökbefogadás szót hallva, az embernek általában nem régi iratok jutnak eszébe…
– 2013 szeptemberében indítottunk egy programot „Fogadja örökbe a múltját!” címmel. Néhány anyakönyvet, térképet, iratot feltettünk az internetre és meglepetésünkre nagy siker lett. Egyházközségek, önkormányzatok, magánszemélyek kezdtek érdeklődni. A programba bevontuk a székesegyházi kottatárat, s nagy örömünkre a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is örökbe fogadott egy-egy kottát.

Az utóbbi időben az anyakönyvek iránt legnagyobb az érdeklődés. Az anyakönyv a közösségnek identitásformáló erő, hiszen benne vannak az őseik, ráadásul mindenki számára közérthető, a kutatóink zöme is ezekből dolgozik. Elsősorban az önkormányzatok keresnek meg bennünket. Ügyünknek nagy lendületet adott a Rábaközi Helytörténeti Kutatók Társulásának közvetítő munkája, nekik is köszönhetjük, hogy közel hatvan anyakönyv újult már meg.

– Mi történik, ha valaki örökbe fogad egy régi okiratot?
– Két kategória van, az egyik a restaurálás, a másik a kötéscsere. Előbbi esetben egy profi könyvrestaurátor műhelybe kerül, aminek a költsége több százezer forint. A huszadik századi, agyonforgatott, sérült iratokat pedig egy győri könyvkötőmesterhez visszük. A kötéscsere harminc-negyven ezer forintba kerül. Az örökbefogadók nagy része általában az utóbbit választja, mert ekkora összeget könnyedén ki lehet gazdálkodni. Ha nagyobb adomány érkezik, de nem fedezi a teljes költséget, akkor azt a levéltár kipótolja a saját költségvetéséből. Természetesen az örökbefogadó megkapja a restaurált anyag teljes fotóállományát, honlapunk „Dicsőségfalán” feltüntetjük a nevét és a megújult dokumentumon is szerepel, hogy kinek a jóvoltából tudtuk rendbe hozatni.

– Mi volt a legutóbbi felajánlás?
– Most egy győri magánszemély jelentkezett, két városi anyakönyvet szeretne befogadni. Ő egy műkedvelő helytörténész, aki úgy gondolja, felelős a város múltjának a megmentéséért. Ezért nagy összegű adományt, mintegy fél millió forintot ajánlott fel. Az általa örökbe fogadott egyik irat a belvárosi plébánia legelső, 1640-es évvel kezdődő, „kereszteltek anyakönyve”. A másik a győr-újvárosi plébánia által őrzött legrégebbi református anyakönyv, ami 1682-vel kezdődik és nagyon rossz állapotban van. Mindkét munkát Vajda Alex, a Rómer Flóris Múzeum restaurátorművésze végzi majd.

Természetesen programunknak nemcsak a többletforrás szerzés a célja, hanem a szemléletformálás és a figyelemfelhívás, hogy mások is érezzék: igenis tehetnek a ránk maradt kulturális értékek megóvásáért. Ugyanakkor ezzel az akcióval a levéltárat, az örökségvédelmet is közelebb tudjuk vinni az emberekhez.

Galéria: Vajda Alex