A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Az ennek során azonosított, a Szigetköz fenntarthatósági fejlesztését elősegítő projektjavaslatok megvalósulhatnak a következő európai uniós ciklusban.
„A Szigetköz és a Csallóköz páratlan szépségű tájegysége Magyarországnak és Szlovákiának, azonban a nagy fejlesztésekből rendre kimaradtak az elmúlt évtizedekben. Ezért számít történelmi jelentőségűnek a Szigetköz latin nevéről Insula Magnára keresztelt, a kormány által mintegy egymilliárd forint európai uniós és hazai támogatásban részesített komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program, amelynek célja későbbi szigetközi beruházások megalapozása, előkészítése. Ezek aztán akár már a 2021–2027-es EU-s költségvetési ciklusban megvalósulhatnak” – mondta dr. Fekete Dávid, a Széchenyi István Egyetem docense, a program operatív vezetője.
Hozzáfűzte: a munka során számos szervezettel működnek együtt, így kiemelt konzorciumi partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, emellett például a Szigetköz Natúrparkkal és csallóközi intézményekkel.
„Olyan hosszú távú, sokoldalú koncepciót alakítunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz–Csallóköz térsége határon átnyúló, fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon” – foglalta össze a legfontosabb célt dr. Bene Katalin, a Széchenyi-egyetem docense, a program tudományos vezetője.
Ennek érdekében 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem vezetésével zajlik a tevékenység, több mint száz kutató bevonásával. Ezek közé tartozik egy szigetközi látogatóközpont lehetséges helyének, funkcióinak megvizsgálása, környezeti monitoringrendszer és nyitott laborrendszer, vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell, valamint regionális turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása.
Más munkacsomagokban az épített környezettel, egy mezőgazdasági információs rendszer megalapozásával, a közlekedési infrastruktúrával, a közösségi közlekedéssel és a projekt társadalmi tudatosításával foglalkoznak. Az összes projektelemből olyan indikátorokat határoznak meg, amelyek a későbbiekben segítik a döntéshozók munkáját, emellett előkészítenek egy középtávú stratégiát és létrehoznak egy fenntarthatósági kompetenciaközpontot.
Dr. Bene Katalin hangsúlyozta, hogy mindez az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljainak helyi adaptálását, a Szigetköz hosszú távú, komplex fejlesztését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a természeti erőforrások védelméhez szükséges intézkedéseket támogatja. Az ehhez nélkülözhetetlen előkészítő tevékenységek, kutatások nagy része még ebben az évben elkészül, a részletes javaslatokat pedig 2022 első félévében fogalmazzák meg. A munkát szakmai tanácsadó testület segíti, amelyben az országos és helyi tudományos, gazdasági, politikai élet fontos szereplői vesznek részt.
A program lényeges eleme természetesen az Öreg-Duna és kapcsolódó mellékágrendszerének helyreállítása, rehabilitációja is, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével. Ennek érdekében koncepcionális műszaki tervdokumentáció készül a szükséges hatásvizsgálatokkal.
Dr. Fekete Dávid és dr. Bene Katalin kiemelte: nem véletlen a Széchenyi István Egyetem meghatározó súlyú részvétele a széles körű összefogással megvalósuló projektben. Egyrészt az intézmény győri és mosonmagyaróvári campusa révén szerves része a Szigetköznek, másrészt a komplex térségfejlesztési területekkel kapcsolatos témákban olyan tudással, kutatógárdával rendelkezik, amelynek köszönhetően magas színvonalon képes elvégezni a feladatot. Emellett az egyetem stratégiai célja, hogy a nemzetközi minőségű oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet töltsön be a térség és az ország életében, hozzájáruljon versenyképességének további erősítéséhez.
Nyitókép: Dr. Fekete Dávid és dr. Bene Katalin a Széchenyi István Egyetem melletti, festői szépségű Mosoni-Duna-holtágnál. Fotó: Májer Csaba József
Forrás: Széchenyi István Egyetem