Pintér-Péntek Imre lett az országos iparkamara alelnöke - a frissen megválasztott vezető tisztségviselőt a terveiről is kérdeztük.

Tisztújítást tartottak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában, ahol Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke váltotta 24 év után Parragh Lászlót a kamara élén. Az MKIK általános alelnökévé pedig Pintér-Péntek Imrét, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét választották a szerdai küldöttgyűlésen. Ennek apropóján beszélgettünk a győri üzletemberrel.

Országos alelnökként, egy új elnökkel az élen, milyen változtatásokra készülnek a kamarában?

Az új vezetés egy alapjában más gondolkodású kamarát szeretne működtetni a következő időszakban. Ennek a legfontosabb része az, hogy az országos kamara meghallja a vállalkozók hangját. Szeretnénk kiépíteni azt az intézményrendszert, amelyen keresztül az áramlás megindul az országos kamara felé, és ott a megfelelő szakmai igazgatóságok összegyűjtik a vállalkozóknak a gondjait, bajait és a megoldásra váró problémáit, és ezeket megfelelő módon tálalják a döntéshozók felé.

Kamarai alelnökként hogyan látja ma Magyarország helyzetét?

Én osztozok a kormánynak az abbéli törekvésében, hogy a hazánkban működő magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak a versenyképessé tétele nagyon fontos dolog. Az, hogy ezt hogy tesszük, na az a nagy kérdés! Ebben kell egy jó munkamegosztás a kamara és a kormány között. Én azt fogom javasolni, hogy a kamara által üzemeltetve hozzunk létre egy tanácsadói szolgáltatási hálózatot. A kis- és középvállalkozók számára felajánlunk egy olyan magas szintű szolgáltatást, tanácsadást, amely révén egy versenyképes vállalatot hozhatnak létre. Hogyha ez megvan, akkor az állam által nyújtott támogatások – amiket most a magyar kormány tervez – olyan helyre fognak érkezni, ahol a felhasználtságuk sokkal magasabb szintű lesz, mint idáig volt.

A vármegyei kamara elnökeként, így 2024 vége felé hogyan értékeli szűkebb régiónk iparát?

Már régóta mondjuk, hogy vármegyénk gazdasága egy óriási paradigmaváltás előtt áll, hiszen a járműipar területén ma Magyarországon a legjobban kitett megyének számítunk, és mint ismert, a járműiparban óriási változások vannak. Ami most történik, az egy ipariforradalom-szerűség. Idáig minden ipari forradalom plusz munkahelyeket hozott. Most azonban van félelmünk, hogy a robotizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia munkahelyeket fog elvenni.

Hogyan látja Győr gazdaságának a jövőjét?

Én azt gondolom, hogy a jövő itt is sokkal cizelláltabb lesz az egész gazdaságra, a járműiparra nézve is, hiszen nem tudjuk, mi lesz az elektromos hajtással, mi lesz a hidrogénhajtással, hogyan fogjuk ezeket alkalmazni. Nekünk itt Győrben arra kellene törekednünk, hogy megvizsgáljuk, a gazdaságnak milyen egyéb területei vannak, ami kitörési pontot jelenthet. Mi két ilyen kitörési pontot határoztunk meg. Az egyik a turizmus. Itt van a Szigetköz, ami egyedülálló Európában, és azt kellene átgondolni, hogyan tudunk egy olyan fenntartható turizmust létrehozni, amiben a földtől az asztalig ki tudjuk szolgálni az ide látogatókat és bemutatni azokat a természeti értékeket, amik itt vannak.

A másik pedig a logisztika. Győr és térsége a logisztika szempontjából nagyszerű helyen fekszik, viszont olyan infrastrukturális beruházásokra lenne szükségünk, amit a megye maga nem tud megoldani. Ehhez állami beavatkozásokra lenne szükség, sőt még az unió segítsége is kellene, de ha ezt meg tudjuk tenni, akkor ez egy óriási kitörési lehetőség lenne.