Cirkuszi sátor, láma, lakókocsik, rengeteg lámpa, látványos díszlet, sok-sok kamera. Ezek egy játékfilm-forgatás legfőbb eszközei, amelyek mostanra el is tűntek az Olimpiai Sportpark területéről. Befejeződött ugyanis a Kék, kék, kék című színpadi műből készült film felvétele. Az utolsó forgatási napon dr. Dézsi Csaba András polgármester is a kamerák elé állt. Nem meglepő módon egy orvos szerepébe bújt.

Új karrier épül, vagy ez az esemény csak egy egyszeri kirándulás volt a színészet területére?

Győrben épp most fejeződött be egy tévéfilm forgatása, amiben van egy rövid orvosi szerep, és azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy ezt játsszam el. A forgatás egyébként rendkívül előnyös Győrnek is, mert most ünnepeljük várossá válásunk 750. évfordulóját, és a filmben többször meg is jelennek majd az ünneplő város helyszínei, ami jelentős reklámot jelent a megyeszékhelynek. Az, hogy polgármesterként, orvost alakítva megjelenhetek a filmben, egy jópofa játék is tulajdonképpen.

Tehát nem kell félnie egyetlen győrinek sem attól, hogy Dézsi Csaba András Hollywoodba költözik?

Nem gondolom magam színésznek. Ezzel együtt gyerekkoromban jártam a színházba, statisztáltam a Parasztbecsületben, ott nem volt még szöveges szerepem, illetve amikor Bujtor István Győrben forgatott egy szappanoperát, akkor éppen alpolgármester voltam, és az én irodám volt a filmben szereplő polgármester asszony irodája, illetve a segítségemmel forgatták le az intenzív osztályon a kórházi jeleneteket. Zenthe Ferenc ott ült akkor a kórházi szobámban. A forgatókönyv szerint épp meglőtték egy vadászaton és az intenzíven mentettük meg. Abban a filmben nem szerepeltem, de több intenzíves nővér és ápoló is megjelent a képernyőn. A filmezés egy izgalmas, érdekes világ, és úgy gondolom, ha az ember minél több helyzetbe be tud pillantani, az gazdagítja az életét.

Győrben számos filmet forgattak az elmúlt években, több helyszínünk is megjelent a vásznon. Várható folytatás?

Az Olimpiai Sportparkban épp volt egy üres időszak, amikor fel tudtuk ajánlani a stábnak helyszínként, egyébként szerencsére aktív sportélet folyik benne. Elődöm, Borkai Zsolt polgármestersége alatt Győr „sportfővárossá” vált. A felépült ingatlanok mellett fejlődtek a sportegyesületeink is, ezért az új csarnokaink, uszodáink teljes kapacitással működnek. Az, hogy most helyet tudtunk adni ennek a filmnek, nagy öröm, hisz megjelenési lehetőséget, munkát ad a színészeinknek, és bevétel a városnak is. Úgy gondolom, ebben a kérdésben nagyon ügyesen tárgyaltak a munkatársaim a stábbal, hisz Győr reprezentatívan fog megjelenni a filmben, ami nagyon előnyös marketingszempontból a városunknak. Remélem, hogy a film egy igazi sikersztori lesz.

Győrnek stratégiai célja, hogy „sportfővárosból” „kulturális főváros” is legyen…

Ebben az évben az elsődleges feladatunk várossá válásunk méltó megünneplése, hisz a győriségünket erősíteni kell. Ennek az egészséges lokálpatriotizmusnak nagyon fontos eleme, hogy bevonjuk az itt élőket a város kulturális életébe, és olyan programokon vehessenek részt, olyan kiadványokat vehessenek a kezükbe, amik még inkább megszerettetik a városunkat. Győr mindig is erős, gazdasági és szellemi bástyája volt Magyarországnak, hisz a jogi karunkon végzett például Deák Ferenc is. A magas színvonalú oktatásunknak köszönhetően a rendszerváltás után egyetemi város lettünk, ez egy óriási fejlődést jelentett. Maga az egyetem a gazdaság több szegmensével összekapcsolódva működik, ennek köszönhetően széles körű tudást ad az itt végző diákoknak. Győrben több szempontból is jó élni, egyrészt szép, élhető a város, a nyugat közelsége mindig is erőssége volt a térségünknek, az erős iparunk pedig biztonságos alapot ad az egészhez. Győr tehát egy olyan város, amelynek a töretlen fejlődését fenn kell tartani. Ha merünk nagyot álmodni, mint például most a kulturális városrésznek a tervével, nem szabad visszafognunk magunkat, hisz az ilyen és ehhez hasonló döntések évtizedekre határozhatják meg egy város fejlődését. Egy grandiózus terv, mint például a vasút föld alá vitele sok szemlélőnek elképzelhetetlen, pedig meg lehet csinálni, csak akarni kell. Úgy vélem, ha már valaki megkapta a jóistentől a lehetőséget, hogy Győr első embere lehessen, kutya kötelessége hosszú távú lehetőségekben gondolkodni, nem pedig napról napra élő várost építeni.

A napokban tárgyalták az új Belvárosi kódex kialakításának lehetőségét. Mit takar a fogalom?

Célunk, hogy kiszélesítsük a belvárost, ez szorosan kapcsolódik a kulturális negyed terveihez, erre a részre ki kell építenünk a vízparti sétányt, valamint meg kell teremtenünk a vízi közlekedés lehetőségét, mert jelenleg nincsenek kihasználva a belváros vízi szórakozási lehetőségei, gondolok itt elsősorban a hajózásra. Másfelől megcéloztuk a belváros megújítását, új ruhába öltöztetését is. A Belvárosi kódex arról szól, hogy milyen szabályzók alapján képzeljük el a terület városképét, hogyan lehet portálokat, teraszokat, utcabútorokat, növényzetet kialakítani. Ezeket a kollégáim az elmúlt hónapokban szépen kidolgozták. Egyelőre ez még csak az első munkafázis, de szemmel jól látható, előremutató változásokat takar.

Bajoros szigorúságra lehet számítani?

Szabályok most is vannak, ezek köre bővül majd a közeljövőben. Arra lehet számítani, hogy ezeket a szabályokat szigorúan be is tartatjuk. Pezsgő, élénk belvárost szeretnénk, ahova jó bemenni. Vonzó dolgokat szeretnénk megvalósítani, amiért érdemes felkeresi a győri belvárost.