A felsőoktatási intézmények aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. Többek között ezt a célt szolgálta a rangos Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia is, amelynek szervezésében, megrendezésében a Széchenyi István Egyetem szakembereinek meghatározó szerepük volt.

Kétévente kerül sor az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciára, amelyet idén Magyarország látott vendégül. A héten Budapesten megrendezett esemény megvalósításában kulcsszerepet játszott a Széchenyi István Egyetem. A konferencia főszervezője dr. Milics Gábor, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke volt, titkári feladatait a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője, dr. Kovács Attila látta el, míg dr. Nyéki Anikó, a tanszék adjunktusa több szekciót vezetett. Munkájukat a kar doktoranduszhallgatói is segítették. További kötödést jelentett a térséghez, hogy a fővédnöki tisztet dr. Nagy István agrárminiszter, mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő vállalta. A rendezvény rangját jelzi, hogy 26 országból 116 tudományos cikk szerzője tartott előadást.

Fontosak a személyes találkozások

Dr. Milics Gábor a megnyitón elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott, mert a jelentkezés időszakában a koronavírus-járvány nagyfokú bizonytalanságot jelentett. Hozzátette: bár az elmúlt két évben mindenki megtanulta, hogyan lehet átállni az online térre, de az is kiderült, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepük van az emberek életében. Kijelentette, hogy hálás a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a nemzetközi tudományos konferencia megvalósuljon.

Pályázat a mezőgazdasági termelőknek

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy a gazdálkodók számára a legfontosabb cél a jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között, valamint kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. Szerinte ezek elérésére ad eszközöket a digitális és precíziós technológia. Hangsúlyozta: a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció elterjesztése érdekében a teljes agráriumban és élelmiszeriparban.

Az államtitkár hozzátette: a precíziós gazdálkodás alkalmazásához elengedhetetlen a gazdálkodók felkészültsége, ezért mindent meg kell tenni, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. „Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrárszakképzés és -felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget mezőgazdasági termelőink számára, amelynek révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni” – közölte.

A Széchenyi István Egyetem számára fontos a gazdaság fejlesztése

A megnyitón beszédet mondott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is. „A világban zajló technológiai forradalom az élet minden területét áthatja. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepük van az egyetemeknek, amelyek a vállalatokkal és a kormányzatokkal együttműködve aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. A Széchenyi István Egyetem már korán felismerte és új működési modelljébe integrálta az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősséget. Hisszük, hogy az akadémiai, az állami és az üzleti szektorok összefogása sikereket eredményez és előmozdítja hazánk fejlődését” – hangoztatta.

Dr. Knáb Erzsébet hozzátette: a Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos, hogy hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez, a munkahelyteremtéshez, a hazai kkv-szektor versenyképességének növeléséhez, startup és spinoff cégek létrejöttéhez, valamint ahhoz, hogy a magyar termékek versenyképesek lehessenek a nemzetközi piacon. Kiemelte: újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri és a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása. Ezekre zászlóshajóprojektként tekintenek: a jövőbeli fejlődés meghatározó állomásait jelentik, és innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik az egyetem vállalati kapcsolatait, fejlesztési tevékenységeit, tovább erősítve az intézmény nyitott jellegét.

„Mindezen feladatok megvalósítása során kihasználjuk az egyetemünkön műveltkülönböző tudományágak szinergiáit, amelyek spektruma a növény- és élelmiszertudománytól a műszaki, informatikai és gazdasági területekig terjed. Büszkék vagyunk az ezen a téren meglévő sok évtizedes tapasztalatunkra, tudásunkra, amelynek köszönhetően munkatársaink egymást támogatva, hatékonyan képesek fejleszteni a legkorszerűbb megoldásokat. Az innovációk nagymértékben gyorsítjáka nemzetgazdaság fejlődését, ami különösen igaz a jövő élelmezési kulcsát jelentő, rendkívül sokrétű tudást igénylő precíziós gazdálkodásra” – szögezte le dr. Knáb Erzsébet, jelezve, hogy a Széchenyi István Egyetem örömmel vesz részt az ezzel kapcsolatos együttműködésekben, ennek révén is segítve a modern Magyarország megteremtését.

Szeptemberben indul a Digitális Agrárakadémia

A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat, amelyeket dr. Milics Gábor adott át. Az elismerésben Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa mellett dr. Gál András Levente részesült, aki a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjeként 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését és végrehajtását. Vele, illetve a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-vel szoros szakmai-stratégiai együttműködést alakított ki a Széchenyi István Egyetem.

Dr. Gál András Levente előadásában többek között arról beszélt, hogy 2021 szeptemberének egyik legizgalmasabb feladata lesz a Digitális Agrárakadémia elindulása, amely a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. együttműködésének köszönhetően valósul meg. Ez a kezdeményezés mintegy 400 ezer magyar vállalkozó számára biztosítja az esélyt a továbbképzésre, és ugródeszkát jelenthet a digitalizációban, az okoseszközök használatában, az adatvagyon használatában rejlő lehetőségek ésszerű kiaknázásában is.

A fenti nyitóképen: Dr. Milics Gábor

Forrás: Széchenyi István Egyetem