A városüzemeltetés egy olyan kényes terület, amit mindig lehet jobbá és még jobbá tenni. Második alpolgármesteri ciklusát kezdi meg Radnóti Ákos, aki Adyváros egy részének önkormányzati képviselője tíz éve, háromszor választották meg. A korábbi meglévő feladatkörei, mint a városüzemeltetés és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás mellé két új feladatot is kapott: a nemzetközi kapcsolatok, illetve a környezetvédelem ügyeit.

Dr. Dézsi Csaba András a gyors munkatempójából, határozott elképzeléseiből adott már ízelítőt. Hogyan indult a közös munka?

Gyorsabb intézkedéseket, beavatkozásokat és számos további fejlesztést kért tőlem a polgármester úr. Ez nekem is nagyon bejön, nem szeretem én sem az állóvizet és körülményeskedést, mindig jó, ha tudunk előrelépni, ez óriási motivációt ad számomra is. Véleményem szerint Győr jól teljesít a városüzemeltetésben, de ezt még javítani fogjuk. A lakosság elvárása nagyon magas, ami egyrészről jó, másrészről viszont olykor irreális. Sajnos vannak olyanok is, akik szándékosan hergelnek másokat, viszont nem az alapján kell megítélni a városüzemeltetést, hogy egyes oldalakon ki mit kommentel vagy fotóz kamuprofilokkal. Legyünk korrektek, Győr nyugat­európai szintű város, és hazánkban rengeteg dologban élen jár. A fejlesztésén dolgozom továbbra is, ezúton is köszönöm dr. Dézsi Csaba András megtisztelő felkérését.

Miben lesz határozottabb?

Mindenképpen előre kell lépnünk a köztisztaság ügyében, a környezetvédelem területén szintén, ezért jött létre a bizottság is. A polgármester határozott kérése volt, hogy a fásítás, zöld területek megóvása érdekében további lépések történjenek. A legutóbbi közgyűlésen a kiserdő és a Püspökerdő megvédését szavaztuk meg polgármester úr javaslatára, előtte pedig szintén ő kezdeményezte, hogy minden újszülött kaphasson egy fát. 2014 óta tartjuk az évi ezer fa ültetését, a klímavészhelyzetet hirdető, nálunk tizennégyszer nagyobb lakosságszámú fővárosban az utóbbi négy év alatt tízezer fát ültettek, tehát nincs miért szégyenkeznünk. Az elkorhadt fákat viszont ki kell vágni, még mielőtt életveszélyessé válnának, az utóbbi viharos napokban is láttuk, hogy ez nem játék. De nincs fakivágás pótlás nélkül, sokkal több fát ültettünk, mint amit ki kellett vágnunk. A számok ellen nem érdemes küzdeni, persze mindig vannak, akik megpróbálnak hisztériát kelteni.
Számos zöldterületet is fejlesztettünk, sok helyen már öntözőrendszer működik, évi százezer egynyári virágot ültetünk ki, valamint a lakosságnak is adunk közel tízezer palántát évente, térítésmentesen. Fenntartásra is sokat költünk, és tovább kell racionalizálni a folyamatokat, amit lehet, automatizálunk, ilyenek az öntözőrendszerek, az illemhelyek, illetve korszerű gépeket vásárolunk, hogy kiváltsuk a kézi erőt.

A nemzetközi kapcsolatokért is felel. Ez mit jelent pontosan, és milyen előrelépésekre lehet számítani ezen a téren?

Győrnek számos testvérvárosával folyamatos a kapcsolattartás. A kínai Wuhannal 25 éves a kapcsolatunk, a koronavírus epicentrumaként számon tartott várost hárommillió forinttal támogattuk polgármester úr kezdeményezésére. Sokszor jönnek delegációk hozzánk, és győriek is utaznak, hogy tapasztalatokat szerezzenek, például a két autóipari fellegvárba, Ingolstadtba és Sindelfingenbe.
Ezeken túl a gazdasági kapcsolatok szélesítésén is dolgozni fogok, itt is dinamikusabb együttműködés indul, nem fogjuk a nemzetközi kapcsolatokat csak szavak erejében használni, ma is egyeztettem kollégáimmal, hogy egy sokkal erőteljesebb munka induljon el.

Nézzük meg a városüzemeltetés egyik legkritikusabb területét. A héten a szélvihar több helyen felkapta a szemetet, ami ismét rámutatott a szelektív szigetek körüli anomáliákra. Sokan szemetelnek, illetve nem használják jól a közösségi lehetőségeket. Mit tesznek még a hatékonyság, vagyis a tisztaság érdekében?

Lakossági együttműködés nélkül nincs köztisztaság. Bármennyi kukát kitehetünk, bármennyi gépet bevethetünk, bármennyi munkást kiküldhetünk, ha a lakosság egy része szemetel, és a meglévő infrastruktúrát sem használja. Sok helyen a spórolás jegyében kisebb kukát használnak, az ürítési napokon a túlpakolt kukákat kiteszik az utcára, így viszont kipotyoghat belőle a szemét. Sokan nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, pedig akkor a kisebb kuka is elég lenne. Minden tiszteletem azoké, akik szétválogatják a háztartási szemetet, de sokan a gyűjtőszigetek funkcióját úgy értelmezik, hogy oda beledobálhatnak mindenfélét és mellé is tehetik a szemetet. Tegyük fel magunknak a kérdéseket: összezsugorítjuk a flakonokat vagy összehajtogatjuk a háztartási gépek, televíziók kartondobozait? Tartottunk kihelyezett hulladékudvarokat, de mit ér az egész, ha napokkal később ismét utcára kerülnek lomok? Sok vendégmunkás is ideköltözött, és nem ismerik, vagy nem akarják megismerni az itteni rendet.

Bosszantó, hogy gyakran Győrön kívüli településekről is behordják a szemetet, sőt vállalkozások is nagy mennyiségben beleszemetelnek, noha ez a lehetőség lakossági célú. Több helyet bekameráztunk, a közeljövőben pedig már használhatók lesznek az újfajta, földbe süllyesztett hulladékgyűjtők. Tesztüzemben már működik ilyen a Tompa utcánál és a Zsinagógánál, és beváltak. De a szelektív gyűjtés megoldásában Győr nem egyedül dönt, mivel városunk, sok más településsel együtt, egy hulladékgazdálkodási társulás tagja, itt is szükség lesz tehát a hatékonyabb munkára. Én is találkoztam a neten az elmúlt napokban a szélviharban készült fotókkal, hiszen felborult néhány kuka, és vitte a szemetet a szél, de ez alapján nem korrekt általánosítani a hely zetet. Azt is el kell mondanom, hogy a belvárosi sétálóutcákon néhány méterenként találkozhatunk szemetessel, pár év alatt az összeset kicseréltük és újakat raktunk ki, nagy bravúr, hogy valaki mellészemeteljen, de sajnos sikerül. Szintén itt, öt év alatt, sziszifuszi munkával kétszer vakartunk fel nagyjából kétszázezer eldobott rágógumit. És persze a csikkeket is folyamatosan szedik az utcaseprők. Nagyon összetett tehát a probléma, amit munkaerőhiány is nehezít. Nagyon tisztelem azokat, akik ebben a munkában dolgoznak és igyekeznek tisztán tartani a városunkat. Öt éve működik a hulladékkomandó is, előtte kevesebb, mint évi száz esetet sikerült feltárni, holott már akkor is ennek a tízszerese történt, csak nem volt ellenőrzés. Akkor kézbe vettem az ügyet és azóta a kibővített létszámú közterület­felügyelet 0–24 órában ellenőriz. 2019­-ben már közel ezer eljárás indult. Zéró tolerancia van a szemetelőkkel. Nem örülök a szigornak, de másképp nem megy, sőt úgy tűnik, még ez is kevés.
Hozzá fogunk nyúlni az egész rendszerhez, hogy megoldást találjunk az elmondottakra.

Adyváros kapcsán is előkerülnek a parkolási problémák, hiszen a lakótelepeket nem ennyi gépjárműre tervezték, ahogy a Belvárosban is visszatérő a kérdés. Hogyan lehet ésszerűen tovább enyhíteni a parkolási gondokat?

Felépült a vásárcsarnok melletti parkolólemez, készül a Petz­kórház melletti, ez így rövid idő alatt nem semmi. De ebben a ciklusban Adyvárosban további parkolólemezt építünk, ahogy megígértük. A Belvárosban legutóbb az Árpád parkolóház készült el, ezzel ott is jelentősen előreléptünk. Ám azt tudomásul kell venni, ahol két­három autó is van egy családban, ők nem biztos, hogy mindannyian a lakásuk közelében tudnak parkolni.
Nem fogunk parkokat irtani azért, hogy autó álljon helyette. Alternatív megoldásokon is dolgozunk, nem véletlenül fejlesztettük a kerékpáros infrastruktúrát. Új utakat építettünk, illetve meglévőket újítottunk fel. A Győr ­ Bike is folyamatosan bővül, és a kerékpárosok rendelkezésére áll a GyőrBox is, ahol a biciklit biztonságban lezárhatjuk. Új Mercedes buszok is érkeztek, amelyeket nyáron továbbiak követnek. Minden erőnkkel dolgozni fogunk a még élhetőbb Győrért, hiszen valljuk polgármester úr jelmondatát: Szívügyünk Győr!