Az őszi ülésszakban folytatódott É. Imre pere a Győri Törvényszéken szeptember 4-én, ahol az ügyet vizsgáló dr. Bóka Tibor bíró ismertette, hogy július 9-ére kitűzte az É. Imre birtokában lévő telek ismételt átkutatását.
A vád szerint É. Imre építési vállalkozóhoz köthető két, neki alvállalkozóként dolgozó villanyszerelő, O. Vilmos és M. Zoltán eltűnése, az ehhez kapcsolódó ügy 2021-ben lépett bírósági szakba. A gyanú szerint a vádlott több ezer euróval tartozott a két férfinak, akik szerették volna elérni, hogy É. Imre rendezze tartozását. A vádlott mindjét férfit a kertjébe csalta – ekkor látták őket utoljára élve. A két férfinek két év különbséggel veszett nyoma, földi maradványaik a mai napig nem kerültek elő, de feltételezik, hogy ezek kiváló rejtekéül szolgál az az ikrényi telek, ami korábban É. Imre nevén volt. A bíróság elrendelte a terület alapos, munkagépes átkutatását.
A mintegy 13000 négyzetmétert érintő földmunkákról bebizonyosodott, hogy 80%-ban csak emberi erővel tudják elvégezni, így a vállalkozók 14 fővel kezdték meg a földterület megtisztítását a növényektől, építési törmelékektől. Az elvégzett munka összköltsége már több mint nyolcmillió forintra rúg, melyet a bíróság már elismert ugyan, de a jogerőre emelkedésig a kifizetést nem tudják elindítani, ezért a vállalkozó levonult a területről. Ezt a tényt a vádlott fia, É. Dániel is megerősítette az apját képviselő dr. Bagó Ottó ügyvéden keresztül.
A tárgyalás során a védelem jelezte, hogy a telek átfésülése során több olyan növény is megsérült, amelyeket kifejezetten megjelöltek, mint nem eltávolítható darabokat, mivel ezek több éves, ritka és értékes fák. A vádlott jelezte kártérítési igényét, mivel nem az általa kért módon – földlabdával – távolították el a növényeket, hanem megsemmisítették azokat. É. Imre több ponton sérelmezte a leiratot, indoklásában megjelölte, hogy az abdai földterület gyermeke és felesége tulajdonában áll, és úgy véli, hogy a helyrajzi szám sem stimmelt.
A vádat képviselő dr. Takács Róbert ügyész jelezte, hogy a rendőrségtől kapott, szóbeli tájékoztatás szerint 10-12 helyen jeleztek a talajradarok, ahol földmunkát kell végezni, amit a vállalkozó mindaddig nem kezd meg, amíg a bíróságnak a számlák befogadásáról szóló és a kifizetést alátámasztó határozat jogerőre nem emelkedik és a kifizetés megtörténik. Dr. Takács Róbert felvetette az, hogy a telken található 30 méter széles és 40 méter hosszú, ismeretlen mélységű, természetesen keletkezett tó átkutatását is kezdeményezni kell, ennek elrendelését kérte a bíróságtól, amelynek dr. Bóka Tibor helyt adott. Azt azonban, hogy a tó lecsapolását el tudják-e végezni – tekintettel annak természetes kialakulására – szakember segítségével fogják eldönteni.
A tárgyalásra ismételten várták azt az osztrák tanút, aki nagyban hozzá tudna járulni az ügy lezárásához, azonban Hans-Peter K. az idézés ellenére nem jelent meg. Ő az a vállalkozó, akinek kúriáján járt mindkét villanyszerelő, sőt: a korábban O. Vilmos által kölcsönzött gépet is nála találták meg elrejtve, nem sokkal O. rejtélyes eltűnése után.
Dr. Bagó Ottó átadott a bíróságnak néhány fotót, amelyek a védelem szerint ellentmondásos információkat tartalmaznak, ezeket az iratokhoz csatolták.
A meghallgatás szünetében M. Zoltán lánya, M. Adrienn úgy fogalmazott, hogy az, hogy a készülékek a kutatás során jeleztek, reménykeltő.
M. Zoltánné, az eltűnt felesége megjegyezte azt is, hogy az ő szempontjukból előremozdulás a kutatás elkezdése, és felháborítónak tartja azt, hogy a vádlott kártérítési igényt nyújt be, hiszen egy növény értéke semmilyen mértékben sem összevethető az emberi élettel. „Csak azt szeretném, ha bármi olyat találnának, ami Zoliból van, hogy végre le tudjuk zárni. Hogy megkapjuk őt és a vádlott is megkapja a büntetését. A férjem emlékének, a családunknak a meggyalázása, kegyeletsértő az, amit É. Imre művel. Ha eljutunk addig, hogy őt elítéljék, büntetést fogok kérni a kegyeletsértés miatt is” – tette hozzá az asszony.
A bíró a következő tárgyalási napot október 9-ére tűzte ki.
Az ügyről korábban itt írtunk: