A Győri Filharmonikus Zenekar gondozásában jelent meg magyar nyelven Christopher Fifield Richter János című könyve, mely hiánypótló olvasmány a világhírű karmester életéről. A zenetörténeti kiadvány egy olyan dirigens személyiségét, életét és munkásságát tárja fel, aki korának vezető zeneszerzőire, énekeseire és hangszereseire hatott és inspirálta. A kötetet a felújított Magyar Állami Operaházban mutatták be csütörtökön.

A méltán világhírű karmester öröksége megkerülhetetlen a mai klasszikus zenei életben, nevét nemzetközileg számon tartják és tisztelik, kultusza a világban sokkal magasabban jegyzett, mint hazánkban. Ezért érezte kötelességének a Győri Filharmonikus Zenekar, hogy a 2016-ban megjelent kötetet magyar nyelven megjelentesse – hangsúlyozta a könyv országos bemutatóján a társulat igazgatója, Fűke Géza. Emellett terveik közt szerepel egy köztéri szoborállítás is Richter Jánosnak, valamint újabb írásos dokumentumok, Richter zeneszerző kortársaival folytatott levelezéseinek magyarra fordítása. A társulat a közelgő Bruckner-évforduló kapcsán tematikus lemezfelvételekkel kapcsolódik a karmester kivételes munkásságához.

A tekintélyes kötet 5. fejezetében részletesen olvashatunk Richter János Budapesten töltött éveiről, ugyanis a Wagner és Liszt Ferenc bizalmát élvező művész 1872-75 között a pesti Nemzeti Színház és a Filharmóniai Társaság zenekarának vezető karnagya volt – emelte ki Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Működése alatt sok magyar, illetve külföldi szerző magyarul előadott operáját dirigálta, az ő nevéhez fűződik a Krisztus című oratórium 1873-as magyarországi bemutatója a Liszt-jubileum alkalmából.

Richter kultusza mélyen gyökerezik a városban- erről már dr. Pergel Elza alpolgármester beszélt. Győr belvárosában emléktábla jelöli szülőházát az Apáca utcában, az ő nevét viseli a zeneművészeti szakközépiskola és a város hangversenyterme, valamint Győr zeneéletének dokumentumait egybegyűjtő archívum is. A Győri Filharmonikusok is szeretettel ápolják a karmester emlékét, a koncertterem mellett egyik bérletsorozatukat is róla nevezték el.

A fiatal Richter János életének első nyilvános hangversenyét szülővárosában adta 1865. szeptember 19-én, melyre a győri Ének és Zeneegylet kérte fel. Látványos karrierje túlnyomórészt négy nagyobb 19. századi zenei centrum – Bécs, London, Bayreuth és Manchester – köré összpontosult. Richter János volt Richard Wagner “A Nibelung gyűrűje” bayreuthi ősbemutatójának legendás karmestere, továbbá Brahms, Elgar, Bruckner, Csajkovszkij, Stanford és Parry műveit adta elő, és segítette Dvořák, Sibelius, Bartók és Glazunov pályafutását.

Christopher Fifield 1993-ban megjelent monográfiájának új, bővített kiadása alapján készült magyar változat magában foglalja Richter vezénylési füzeteit is. Az eredeti formájában közölt, magyarázatokkal ellátott napló a karmester 4351 fellépésének mindegyikéről közöl részleteket, és megörökíti a 47 esztendeig tartó életpálya állomásait – fejtette ki végül a kötet fordítója, dr. Fejérvári Boldizsár.

Végül a sajtótájékoztató résztvevői megtekinthették Richter János portréját a felújított Magyar Állami Operaházban, a látogatóktól elzárt Királyi Szalonban.

Galéria: Vig Norbert

TV-s szerkesztő: Farkas Mónika