A közösségi média igencsak felkapott témája lett a közlekedés, azon belül is az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” tábla, vagy ahogy mindenki hívja: a STOP! tábla. Valljuk be, kissé érthetetlen a sok komment, hiszen talán az egyik legvilágosabb szabály vonatkozik ide, a vitának pedig helye nincs!

A közlekedési szabályokat pedig ki ismerné jobban, mint Perjámosy István rendőr alezredes, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának Osztályvezetője?  Nos, az alezredes örömmel vállalta, hogy segít tisztázni néhány kérdést, amely után reméljük, olvasóinkban is eloszlathatjuk a bizonytalanságokat.

Az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” tehát a KRESZ-ben a STOP! tábla hivatalos neve, amely jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni és elsőbbséget kell adni! Aki bizonytalannak érzi magát, az jó, ha egy kicsit felfrissíti a tudását, IDE kattintva!

Mi viszont most Perjámosy rendőr alezredesnek olyan konkrét kérdéseket teszünk fel, amelyeket az olvasóinkat nekünk is feltettek:

Igaz, hogy minimum 5 másodpercen keresztül állva kell maradni a STOP! táblánál?

„Meg kell állni! Ez a lényeg, s sehol nincs leírva olyan, hogy a megállásnak hány másodpercig kell tartania! Egyszerűen az autóval meg kell állni, köznapi nevén nullára kell lefékezni. Megállásnak nyilván nem tekinthető az, ha valami még gurul. Viszont, ha egy autónak áll a kereke, az a kocsi megállt! Ezen a téren más kötelezettségnek nem kell megfelelni tehát, mint hogy állóra fékezzük a járművet, és csak utána induljunk el újra.

 Akkor is meg kell állni, ha nem jön semmi?

„Igen! Hiszen a tábla jelentése: „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező”. Tehát a megállást, és ezzel együtt az elsőbbségadást sem lehet felülbírálni akkor, ha láthatóan nem jön semmi. Nem dönthetek úgy, hogy ha nem látok másik autót, akkor az útburkolati jelet, vagy az útkereszteződéseknek a metszéspontját figyelmen kívül hagyom, és megállás nélkül továbbgurulok! Az elsőbbségadás itt két párhuzamos magatartásból áll: az egyik a nullára fékezés, azaz álló helyzetbe kerül a jármű; a másik pedig, hogy ha jön autó, akkor elsőbbséget kell neki adni, ha nem jön autó, akkor indulhatok tovább. A rendőröknek a helyszíni ellenőrzés során a megfelelő vezetői döntésről kell meggyőződniük. S ha valaki ezeket nem tartja be, akkor bizony szabálysértést követ el.

Mire számíthatok, ha nem állok meg a STOP! táblánál és észreveszi a rendőr?

„A rendőrnek differenciálási jogköre van minden egyes szabálysértés vonatkozásában. Három intézkedése lehetséges:

1. figyelmeztetés: ilyenkor rendőri igazoltatás történik, melynek során felveszik az érintett adatait. Ezt követően szóban figyelmeztetik, hogy az elkövetett cselekménye veszélyes a társadalomra, tartsa be a szabályokat a jövőben, s ezzel tulajdonképpen le is zárul az intézkedés. 
2. szankció kiszabása indokolt: ha így dönt a rendőr, akkor a szabálysértési törvényben meghatározott, jelen esetben 65 ezer forintig terjedő szabálysértési bírság szabható ki. Ha az illető elismeri a cselekményt, elfogadja a rendőr által közölt összeget, a helyszíni bírság szelvényt aláírta, akkor zárul le az intézkedés s haladhat tovább a vezető. Ha ez a folyamat lezajlik, akkor beszélünk tehát helyszíni bírság kiszabásáról.
3. szabálysértési feljelentés: ezzel az opcióval is élhet az intézkedő rendőr. Ebben az esetben az adatokat a helyszínen rögzíti, majd a cselekményről szóló jelentést átküldi a szabálysértési hatóságnak, akik határozatot hoznak, amelyről értesítik a szabálysértés elkövetőjét.  

Lehetséges, hogy egy ilyen eset miatt valakinek egy hónapra elveszik a jogosítványát?

„A rendőr differenciálási jogkörén túl a szabálysértési hatóságnak is megvan a maga jogköre. Ők a cselekményt az iratokból megvizsgálják, és a határozatukat az összes körülményt figyelembe véve hozzák meg. Ezt a szabálysértési határozatot a benne lévő szankciókkal együtt közlik az érintettel. A döntés meghozatalában irányadó lehet az is, hogy a cselekmény mennyire volt veszélyes. Figyelembe vehetik például azt, hogy az elkövetett szabálysértés milyen forgalomtól terhelt útszakaszon történt.

Sokan hozzák fel Győrben a Szent István út folytatásként, az 1-es főútra kanyarodásnál lévő, a benzinkút mellett lévő STOP! táblát, – így talán mindenki tudni fogja melyikről van szó. Nos, ott, ha 100 szabálytalankodásból mondjuk csak 1 is balesethez vezet, akkor tegyük csak fel azt a kérdést, hogy körülbelül hány ezer ember életét változtatja meg azzal, hogy beáll a forgalom, nem közlekednek menetrend szerint a buszok, a mentők is nehezebben haladhatnak és folytathatnám. Ne a közlekedő döntse el, hogy mikor mi a veszélyes, hanem a KRESZ!

A rendőrségnek arra is figyelnie kell a körülmények vizsgálatakor, hogy a biztonságos és dinamikus közlekedést biztosítani tudjuk és megelőzzük a balesetveszélyes szituációkat. Ezek pedig helyszínenként, de van, hogy napszakonként is változhatnak. Tehát amiket itt felsoroltam, azokból mind-mind adódhat az, hogy valakit figyelmeztetnek, valakinek egy helyszíni bírságot szabnak ki, míg mással szemben szabálysértési feljelentéssel élnek a kollégák.

Miért olyan nagy dolog, ha valaki nem áll meg a STOP!  táblánál?

„A rendőrség különösen veszélyes közlekedési magatartásnak értékeli a sebességtúllépést, az elsőbbségadási szabályok megszegését, illetve a kanyarodási-irányváltoztatási szabályok megszegését. Ezek mindegyike a KRESZ-ben is egyértelműen szabályozott tényállás! A statisztikák alapján pedig ezen három szabálysértési körbe tartozó cselekmények okozzák a belesetek túlnyomó többségét, minden harmadik személyi sérüléssel járó baleset oka elsőbbségi szabályszegés. Tudjuk, hogy sokszor jogtalannak érzik a szankciókat, hiszen „nem jött semmi, lassan mentem, csak átgurultam a vonalon…”, de ha önmagunknak felmentést adunk, hogy egy szabályt rugalmasan kezelhessünk, akkor honnan lehetünk biztosak abban, hogy egy másik járművezető meg éppen nem egy másikat lazít? Utána meg persze, hogy könnyen megvan a baj… Szóval az alapvetés az, hogy mindenkinek be kell tartani a közlekedési szabályokat! Ne akarjuk, hogy anarchia legyen az utakon, mert olyan eseménysorozatokhoz vezet, hogy egy Győrhöz hasonló méretű város közlekedése bénulhat meg… Hangsúlyoznám, hogy nekünk rendőröknek nem okoz örömet a szankcionálás! A rendőrt az teszi boldoggá, ha a forgalom folyamatos és problémamentes. Ezt pedig akár felvilágosítással, akár helyszíni intézkedéssel igyekszünk kieszközölni.”

Mi történik, ha drónnal veszik észre, hogy szabálytalankodtam?

„Az ilyen felvételeken dokumentált szabálysértéseknél lehetőség szerint a helyszínen megállítjuk a jogsértőt. Egyébként a drónok alkalmazása is szerepel a rendőrségi törvényben, s ott le van jegyezve, hogy a rendőrség az intézkedés alátámasztása érdekében képfelvételeket készíthet. Erre használjuk a drónokat, mert így is dokumentálhatunk egy adott jogsértést. A szolgálatot pedig úgy szervezzük, hogy a drónnal történő jogsértéseket minden esetben helyszíni intézkedés követhesse, ahol a járművezetővel szemben egy élő személy, azaz a rendőr intézkedik. Erre azért van szükség, mert a szabálysértési eljárásban meg kell állapítani a szabálysértést elkövető kilétét, ez pedig alapvetően az említett módon lehetséges. Tehát fontos, hogy nem napokkal vagy hetekkel később derül ki a szabályszegés ténye miatti eljárás indítás a vezető számára, hanem elsődlegesen még ott, és akkor. Ezzel is érdemes tisztában lenni!” – zárta Perjámosy István rendőr alezredes, közlekedésrendészeti osztályvezető.  

S bár kérdés még lenne, de a legfontosabbakra kértünk tőle választ. A lényeget összegezve pedig talán kimondhatjuk: ha megállunk a STOP! táblánál, mindenkinek könnyebb és biztonságosabb lesz az élete, s talán további kérdések sem merülnek fel…