Győrben tárgyalták annak a férfinek az ügyét, akit korábban terrorcselekménnyel fenyegetés vádjával, nemzetközi elfogatóparancs kiadása után fogtak el Ausztriában. A vád szerint S. Attila Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalára írt olyan kommentet, ami arra utalt, hogy a kihelyezett kormányülésen robbantani készül. A szerdai tárgyalási napon elsőfokú ítéletet hirdetett az ügyben eljáró Bóka Tibor bíró.
A novemberi tárgyalási napon a terhelt és védője úgy nyilatkozott, hogy csupán művészi vénájának kiteljesedése volt a miniszterelnök bejegyzése alatt hagyott megjegyzés, ám ezt a szándékot másnap Csák János miniszter profilján is megerősítette. Védője akkor azt is kiemelte, hogy védence szavai félreérthetők, azok többféle kontextusban értelmezhetők, így indokolatlannak tartja az S. Attilával szemben indult eljárást, így a legenyhébb büntetés kiszabását kérte.
Dr. Zsolnai Ákos ügyész fenntartotta a férfi ellen felhozott vádat és kérte a bíróságot, hogy állapítsák meg S. Attila bűnösségét.
S. Attila a szerdai tárgyalási napon a bíróhoz intézett beszédében elmondta, hogy gyermekével találkozott a beszélőn, ahol gyermeke elmondta, hogy karácsonyi ajándékként édesapját szeretné otthon látni.
Rövid szünet után sor került az ítélet kihirdetésére. A bíróság által megállapított tényállás megegyezett a vádirati tényállással, mely szerint a vádlott a közösségi profilokon olyan megjegyzéseket hagyott, amelyek egyértelműen utalnak a cselekmény elkövetésére. Bóka Tibor indoklásában megjegyezte, hogy a terhelt hiába védekezett azzal, hogy nem gondolta komolyan és próbált más jelentést belemagyarázni a mondataiba, ezt a bíróság nem fogadta el. A vádlott korábban indítványozta a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeinek felkérését is, hogy támasszák alá állítását, mely szerint másképp is lehet értelmezni szavait. A bíróság azonban ezt elvetette, tekintettel arra, hogy a bíróság dolga állást foglalni az ügyben. Bóka Tibor szerint a „kormányülést robbantani” szókapcsolatot nem lehet másképp értelmezni, sőt: a pontos hely megjelölése is leszűkíti az értelmezési lehetőségeket. A kormány abban az időszakban valóban Sopronbánfalván tartott több napos, kihelyezett kormányülést. S. Attila állítása szerint alkoholos befolyásoltság alatt írta Orbán Viktor bejegyzéséhez a kommentjét, azonban azzal, hogy másnap – kijózanodva – egy újabb kommenttel támasztotta alá szándékát, csak megerősítette szándékát.
S. Attilát a bíróság bűnösnek találta terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettének elkövetésében, őt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélték azzal a feltétellel, hogy legkorábban a büntetés felének letöltése után szabadon bocsátható, három év közügyektől eltiltás mellett. Továbbá kötelezi a vádlottat a felmerülő bűnügyi költségek megtérítésére. A bíróság figyelembe vette azt is, hogy a férfi büntetlen előéletű és kiskorú gyermeke van, valamint részben beismerte tettét. A büntetési tétel ilyen esetekben 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség 2 év 6 hónapot javasolt abban az esetben, ha a vádlott lemond a tárgyalási jogáról. Mivel ez nem történt meg, az ügyészség középmértéken számított, 5 év szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Bóka Tibor arra intette a vádat és a védelmet is, hogy ne essenek túlzásokba sem az enyhítést, sem a szigorítást illetően, hiszen nem egy telefonbetyárkodásról van szó. Az ügy szempontjából az sem releváns, hogy tett-e bármit annak érdekében S. Attila, hogy a robbanószerkezetet ténylegesen elkészítse.
„A törvényi minimumot meghaladó, de a középmértéktől távol lévő büntetés az, ami szükséges, egyben elégséges is a büntetési célok elérése érdekében. Biztos vagyok abban, hogy ebben az ügyben a generális prevenció is lényeges. Egy enyhébb büntetés számára bőven elegendő lett volna ahhoz, hogy a következő 100 évben ne kövessen el hasonló cselekményt, de tegyük hozzá, hogy a kormányülés robbantására irányuló fenyegetés pártállástól független, de jelentős országos, megyei spektrumban is” – indokolta ítéletét dr. Bóka Tibor bíró.
S. Attila tudomásul vette az ítéletet, elfogadta azt, ugyanakkor kérte azt is, hogy más BV intézetbe helyezzék annak érdekében, hogy a büntetés megfelezését biztosan elérje, azonban erre a bíróságnak nincs ráhatása. Kérvényezte továbbá azt is, hogy vegyék figyelembe az egy hónapos, osztrák BV intézetben eltöltött időt is.
Dr. Zsolnai Ákos ügyész elmondta, hogy a kényszerintézkedés indokoltságának megítélése nem változott, a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is fennáll, így arra kérte a bíróságot, hogy a fogva tartás körülményein ne változtasson.
Kirendelt védője azt kérte, hogy védence a szabadságvesztés fennmaradó részét, tekintettel arra, hogy S. Attila a hatóságokkal az eljárás alatt végig együttműködött, bűnügyi felügyeletet rendeljen el, amelyet Mosonmagyaróvár közigazgatási határain belül töltene el.
Dr. Bóka Tibor ismertette álláspontját: „A Győri Törvényszék végzése értelmében a bíróság S. Attila vádlottal szemben megszüntette a letartóztatást és elrendelte a szabadlábra helyezést. Jelen ítélet alapján a vádlottnak hét hónapig plusz a vádlott által beszámítani kért egy hónap tekintetében, mivel csak néhány hónap van hátra a szabadlábra bocsáthatóságig. Ez minimális időtartam ahhoz képest, hogy a kényszerintézkedés fenntartásáról döntsön a bíróság és nem áll fenn a szökés, elrejtőzés lehetősége. A vádlottnak kell mérlegelni, hogy jó ötlet-e kikerülni az igazságszolgáltatást, valamint azt is, hogy ha nem veszi át az idézését, megszűnik minden kedvezményes lehetősége. A bíróság úgy látja, nem szükséges továbbra fenntartani a kényszerintézkedést. Az ügyészség is tudomásul vette ezt.”
S. Attila az ítélet kihirdetése után, már bilincsek nélkül, kizárólag portálunknak nyilatkozott. Elmondta, hogy elsőként gyermeke édesanyját hívta fel, akivel örömmel közölte, hogy szabadon bocsátották, így már ő tud menni kisfia elé az iskolába. Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy az osztrák jogszabályok értelmében már felmentették volna, ő magyar nyelven, hazai bíróság előtt szerette volna kérni az eljárás lefolytatását még úgy is, hogy magasabb büntetési tételre számíthatott.