Ma van az anyanyelvek nemzetközi napja. 1999-ben az UNESCO közgyűlése döntött arról, hogy minden év február 21-én emlékezzenek meg a Föld nyelvi sokszínűségéről, illetve a veszélyeztetett nyelvekről. A jeles nap apropóján Nyíri Péterrel, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatójával beszélgettünk.
Mióta van meg a múzeum és pontosan mivel foglalkoznak?
Múzeumunk 2008 tavaszán nyílt meg kettős céllal. Egyrészt közgyűjteményi feladataink vannak, másrészt állandó és időszakos kiállításokat kínálunk, ezáltal bemutatva anyanyelvünket, anyanyelvi kultúránkat. Közművelődési intézményként is működünk, nálunk összegyűlhetnek mindazok, akiket foglalkoztat a téma, akár hivatásszerűen, akár csak érdeklődőként. Nagyon sok a rendezvényünk, évente félszáz kulturális, irodalmi, nyelvi programot kínálunk. A Magyar Nyelv Múzeuma tulajdonképpen a „Nyelvében él a nemzet” eszméjének, cselekvési programjának az intézményesítése.
Az anyanyelv nemzeti kultúránk alapja, ami képes megtartani a magyarságot az egész Kárpát-medencében. Nekünk ez a szellemi otthonunk, ezért ezt a csodálatos nyelvet szeretnénk minél szélesebb körben bemutatni kiállításokkal, rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, versenyekkel.
Hol található a múzeum?
Sátoraljaújhelyen, egy 5 és fél hektáros kertben találnak meg bennünket Széphalmon, ahol a nyelvújító Kazinczy Ferenc 25 éven keresztül élt és dolgozott. Ez volt a gyümölcsöskertje, ami már a reformkor óta nemzeti zarándokhely, a magyar nyelv szent helye. A múzeum épületétől 80 méterre van Kazinczy sírkertje.
Az elszakított területeken élő magyaroknak nem mindig természetes az anyanyelvhasználat…
Pedig a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy mindenkinek joga van a saját anyanyelvét használni. Ez a határon túli magyar közösségekben is így van. Ha valakit ebben korlátoznak, az ellen fel kell lépni. Ez nemcsak politikai, hanem nemzetstratégiai kérdés is, hiszen a nyelv a legerősebb összekötő kapocs köztünk, magyarok között. Sokat tudnak segíteni az olyan civil szervezetek, mint például az Anyanyelvápolók Szövetsége, amelyek évente több ezer határon túli magyar fiatalt szólítanak meg, így erősítve nemzeti identitásukat és kötődésüket. Tudatosítani kell bennük az anyanyelv elsődlegességét, hiszen ezen keresztül tudják kibontakoztatni valódi személyiségüket. Nemcsak az a fontos, hogy hány magyar születik a határainkon kívül és belül, hanem az is, hogy magyar anyanyelvűek maradnak-e.