A győri székesegyház főhajójából a napokban kikerült az állványzat, már teljes tágasságában, restaurált, megújult szépségében látható a templomtér. Akik a Káptalandombon járnak, láthatják, hogy jelenleg a bazilika külső megújítása történik.

Lassan véget érnek a 3,5 éve zajló munkálatok a győri székesegyházban, hátra van még a karzati és karzat alatti területek megújítása, az új orgonaház megépítése, valamint visszakerülnek helyükre a restaurált mellékoltárok és a káptalani sekrestye bútorzata. Egy éven át volt beállványozva a templomtér, nem volt látható a boltozat és a főhajó nagy része sem, ez most már teljes pompájában megcsodálható.

„Érdekesség, hogy két győri mester keze nyoma is ott van a székesegyház művészeti emlékei között. Az egyik Schima Bandié, aki a ’30-as években mindegyik zárban otthagyta bölcselkedő feliratait az utókornak. Még reménykedünk egy időkapszulában, amelyet talán az utolsó zár kinyitásával megtalálunk, ebben lehet Schima Bandi fő művének rejtett utalása. A másik győri művész Borsa Antal, aki 1950-es évek elején végzett felújítást a székesegyházban. Most el kellett tüntetnünk az akkori restaurálását, mert annyira elöregedett, koszos volt és rossz minőségű a festékréteg. E réteg alatt azonban megtaláltuk az eredetit, ezt állítottuk helyre, de néhány részletben meghagytunk a Borsa munkájára utaló jegyeket. A szentélyben az ő „aláírásaként” elhelyezett két képi sziporkát: az egyik egy festőedény benne ecsetekkel, mellette Borsa szemüvege, a másik pedig egy szemüveges puttó” – tájékoztatott Gyarmati András főrestaurátor.

Három időkapszulát találtak a munkálatok során, amelyeket dokumentáltak, majd visszahelyezték oda, ahonnan előkerült. Az egyik ilyen kapszula az 1865-ös felújításhoz kötődik, az egyik puttó üreges hátsó részében fedezték fel: az aranyozók, a faragók nevét rejtette egy papír.

Tavaly ősszel kezdődtek a munkálatok a székesegyház homlokzati kőfelületein. Elsőként a homlokzat szemcseszórásos tisztítását végezték el. „A legnagyobb probléma a korábbi műköves kiegészítések leválása a felületről, ami alatt egy porló, sok esetben mélységében is károsodott réteget találtunk. Ennek oka a fertőrákosi kőbányából származó durva mészkő természetes, valamint a környezetszennyeződés által felgyorsult romlásában keresendő. A keleti homlokzat egyik érdekessége, hogy a templom legkorábbi kőfelülete is itt található, az északi oldal apszisában román kori kváderek is vannak, valamint egy római sírkövet is beépítettek. Ilyen római kövekkel az északi homlokzat támpilléreiben is találkozhatunk, ezek anyaga édesvízi kemény mészkő, és valószínűleg a Káptalandomb korábbi római kori szentélyéből származnak” – mondta el Zahora András kőszobrász-restaurátor művész, műemléki szakértő.

A keleti, első menetben beállványozott neoromán homlokzat köveinek restaurálása a porló felületek szilárdításával kezdődött a kőanyaghoz kifejlesztett speciális vegyszerekkel. A restaurált kőfelületeken egy hidrofób kezelést is elvégeztek, ami által hosszabb védelmet kapnak az időjárásnak erősen kitett homlokzati felületek.

A kőrestaurátori munkákkal párhuzamosan bádogos- és kőművesmunkák is folynak, ezek mind hozzájárulnak, hogy a vízelvezetés és felületvédelem megfelelő legyen. Az utolsó fázisban megújul a kupola rézfedése, valamint a keleti homlokzat kettős keresztje, és a nyugati torony keresztje is új aranyozást kap. Előbbi műteremben készül, de a torony nagy keresztjét a helyszínen borítják aranyfüst lemezzel. A nyugati főhomlokzat attikafalán található két kőváza olyan leromlott állapotban van, hogy a kőtömbök teljes rekonstrukciója szükséges. Végül a bazilika homlokzata megújult galambvédelmi rendszerrel lesz ellátva. A tervek szerint őszre teljes pompájában láthatjuk a kívül-belül megújult székesegyházat.