A győri lengyel önkormányzat megemlékezik Szent Hedvigről, Lengyelország királynőjéről július 17-én, a királynő halálának napján. A templomokban is emlékezést tartanak liturgikus emléknapján.

Hedvig (Jadwiga) 1373-ban Budán született, Nagy Lajos magyar és lengyel király harmadik gyermekeként. Nagy Lajosnak nem lévén fia, Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. A király halála után 1384. október 15-én, védőszentjének, Szilézia Szent Hedvignek ünnepén, alig 10 évesen koronázta lengyel királynővé a gnieznói érsek.

Hedvig Jagelló litván nagyherceghez ment feleségül, mert így remélte elérni a litvánok megtérését és a két nép közötti békét. 1385-ben jött létre köztük a frigy, Hedviget litván királynővé koronázták és Jagelló megkeresztelkedvén, mint lengyel király a II. Ulászló nevet vette fel.

Közösen kezdtek a keresztény hittérítő munkához, 1388-ban megalapították a vilnai litván püspökséget. Hedvig a litván papság képzésére kollégiumot szervezett a prágai egyetemen. A lengyel nép hitének erősítése érdekében templomokat építtet.

Krakkóban megalapította a bencés kolostort. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét és alapítványt hozott létre a krakkói egyetem részére. Rengeteg jót cselekedett, nem is meglepő, hogy már életében csodatételeit emlegették, köztük azt az esetet, mikor a Wawel székesegyházának építésekor egy szegény munkásnak adta a drágakövekkel kivarrt cipőjét, aki döbbenten látta, hogy a távozó királynő lába nyoma ott marad a kövezeten. Fiatalon, 26 éves korában a szülésbe halt bele Krakkóban, ott is temették el.

A lengyel nép Jadwigát minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tisztelte. 1426-ban már okirat erősítette meg ennek nyilvános kultuszát. II. János Pál pápa 1979-ben “kötelező” megemlékezést rendel el a krakkói egyházmegye számára. 1997. június 8-án II. János Pál pápa szentté avatta. Sírja Krakkóban található, egy kis ereklyéje a diósgyőri vár kápolnájában látható, melyet 2014-ben szenteltek fel Szent Hedvig tiszteletére.