Elgondolkodtató kamaratárlatra várják a történelem iránt érdeklődőket, köztük elsősorban az iskolásokat a Borsos-házban. A kényszerpálya vagy lehetőség című kiállítás a 155 éve történt kiegyezésnek állít emléket.

„Keresve sem találhatnánk aktuálisabb témát, hiszen a szomszédban dúló háború árnyékában semmire nem lenne nagyobb szükség, mint a békére, biztonságra, vagyis a kiegyezésre. Sorsfordító időket élünk, akárcsak eleink másfél évszázaddal ezelőtt. Ma is nagy szüksége lenne a világnak a Deák Ferenchez hasonló kompromisszumra hajló vezetőkre. Nagyszerű lenne, ha a béke következményeként a Monarchiához hasonlítható gazdasági és társadalmi felzárkózás lehetne Kelet-Európában.” – mondta köszöntőjében Rózsavölgyi László, a város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke.

Megnyitójában Csurgai Horváth József történész, levéltár-igazgató arról beszélt, hogy a kiegyezéshez hosszú és gyötrelmes út vezetett, hiszen politikailag jogfosztott ország lettünk. Az évek múlásával aztán egyre inkább nőtt az igény a megállapodásra, melynek a 1867. évi XII. törvénycikk biztosította a kereteit. Ausztria-Magyarország létrejöttével beköszöntött a dualizmus kora.

A monarchia két államában a külügy, a hadügy és a pénzügy közös fennhatóság alá került. 1867 és 1918 között mind társadalmi, mind gazdasági és művelődési viszonyaink jelentősen átalakultak. A gazdasági növekedés, a fellendülés az élet számtalan területén meghatározó volt. Győr is fejlődésnek indult, népessége ebben az időszakban megkétszereződött, ezért nagy mértékben nőtt a lakóépületek száma is. Városiasodása, infrastrukturális gyarapodása kimagasló volt, kiépült a vasút, az ivóvíz-szolgáltatás, a gázvilágítás, majd pár évtizeddel később a villanyvilágítás is. Megjelentek a kávéházak, kialakultak a nemzeti ünnepek, sőt ekkor jelenik meg a szabadidő fogalma is. Érdekes adalék, hogy a művelődés tekintetében is jól álltunk, mert az írni-olvasni tudók aránya hetven százalék fölötti volt, míg például Máramaros megyében csak tíz. Virágzó egyesületi élet jellemezte városunkat, amelyek nagy szerepet játszott a közművelődésben, a sportban, a segélyezésben.

Fentiek ismeretében a címben feltett kérdést talán úgy is megválaszolhatjuk, hogy ez a kényszerpálya remek lehetőség volt Magyarország számára. A Cserhalmi Zoltán történész, múzeológus vezetésével létrejött kiállítás megtekinthető szeptember 25-ig a Borsos Miklós Időszaki Kiállítótérben (Győr, Apor Vilmos püspök tere 2.)

Galéria: MekliZ Fotó