A felelős állattartás első lépése – miután kiválasztottuk milyen fajta kiskedvencet szeretnénk vásárolni –, hogy felmérjük, honnan vesszük meg az áhított fajtatiszta állatot. Nem mindegy, hogy tenyésztőnél vásárolunk, vagy az apróhirdetésekben szereplő, úgynevezett szaporítóktól.

Kiskedvencet egy életre választunk, tehát ha megtehetjük, ne azt nézzük elsősorban, hogy mennyibe kerül, vagy épp mennyire közel van a lakhelyünkhöz az eladó, és ne is azt, hogy rögtön legyen alom, amit eladásra szánnak.

Lehet olcsón kifogni az adott fajtát, de vigyázzunk, mert sokszor a borzasztó körülmények között tartott egyedeknek az utódaik is betegesen születnek, és a későbbi állatorvosi költségekkel együtt már többe kerülnek, mint ha ellenőrzött, genetikai hibáktól és betegségektől szűrt kutyát vagy cicát veszünk.

Egy becsületes, vérbeli tenyésztőnek a tenyésztés hobbi is, és nem kizárólag a haszonszerzés. Náluk nem újabb egyedek „gyártása” a cél, ők minden párosítást előre megterveznek, a jobb alom megszületésének reményében. Hasznuk gyakran szinte elenyésző az almokon, a többszöri oltások, a féreghajtás, a származási lap, a mikrochip, az útlevél, a prémium táp beszerzése, mind magas költségeket emészt fel, de a fajta iránti szeretetük mindenért kárpótol.

A szaporítók ezzel szemben, ezeket nem biztosítják. Legtöbbjük nem akar ártani azzal, ha befedezteti a nőstényt, az aranyos kölyköket látja az alomban, sőt előfordul, hogy még oltásukról és féreghajtásukról is gondoskodik. Le kell szögezni, hogy ezek a kisállatok hiába hasonlítanak a fajtájukra, csak fajta jellegű keverékek lesznek hivatalosan, törzskönyv nélkül. Ha szerencsénk van, tényleg úgy néznek ki, mint a szülők, de akár teljesen más külsejű kutya vagy macska is lehet belőlük. Ez nem feltétlenül gond, ám sajnos szerető otthonra váró keverékekkel van tele a menhely.

„A kutyusok mellé kapnak egy segélyhívót”

Egy győri kutyatenyésztővel beszélgettünk arról, hogy milyen a tenyésztés és a kiállítások világa, és mennyiben más egy igazi tenyésztő mint a szaporító. Friesz Péter kilenc évvel ezelőtt szeretett bele a staffordshire terrier fajtájú kutyákba, és hosszas keresgélés után lelte meg a tökéletes tenyészetet, s tőle került hozzá az első kutyája Rooney. Vele és a tenyésztőjével együtt belecsöppent a kiállítások világába, ami teljesen magával ragadta, és az évek során ahogy egyre többet tudott meg a fajtáról, döntötte el, hogy ez a ragaszkodás élete része lesz.

Számára a jó tenyésztő első és legfontosabb tulajdonsága a fajta iránti elkötelezettség. Elengedhetetlennek tartja a fajtában felmerülő genetikai betegségek – mint például ataxia, vagy a dysplasia – szűrését, bár utóbbi nem minden országban kötelező.

– A megszületett alomnak biztosítani kell a megfelelő, nyugodt, meleg helyet, ahol az első 4-5 hétben az anyjukkal biztonságban érezhetik magukat! Nagyon fontos még az anya, majd később a kölykök megfelelő táplálása. A leendő gazdik számára garantálni kell, hogy a szülök rendelkeznek minimum az előírt egészségügyi szűrésekkel, tenyésztési feltételekkel!

– A kutyusok mellé kapnak egy örök 112-t, tehát bármikor állok rendelkezésükre – magyarázza.

Megválogatja azt is, hogy kinek ad el állatot – az érdeklődők 80 százaléka lemorzsolódik – mondta. Nagyon fontosnak tartja, hogy hova, és milyen körülmények közé kerülnek ki a kölykök, az árat a kutya minősége határozza meg, nem a leendő gazdi.

– Az olcsó, szűrések nélküli kutyáknak a rizikófaktora valamiféle genetikai betegségre sokkal magasabb, mint egy szűrt szülők által született négylábúnak. Egy tenyésztő a kutyák idegrendszeri tulajdonságaira is különös hangsúlyt fektet! Ezek szinte mind elmaradnak a szaporítók világában – állítja Péter.

Téveszme, hogy a macskának társ kell

A Zooo+ Magazin szerkesztő-újságírója, Nagy Ferenc ismert, profi macskaszakértő, őt is megkérdeztünk.

Ferenc tíz évig tenyésztett brit rövid szőrű cicákat, azonban már nyolc éve abbahagyta ezt a hobbit. A jó tenyésztő szerinte szívét-lelkét beleteszi a fajta nemesítésébe, a törzskönyvön kívül a szűrések fontosságára is felhívja a figyelmet.

– A cicákat alapvetően a leukózis nevű betegségre kell szűrni, ami sajnos gyógyíthatatlan. A koronavírusra is szűrnek, ami a macskák esetében teljesen más, mint a humán vírus, mások a tünetei is. Ezen túl van egy PKD szűrés, ami a vesének egy cisztás betegségét mutatja meg, és egy szívproblémát jelző HCM is. Ez a betegség főleg a Maine Coon fajtára jellemző – tájékoztat.

Véleménye szerint téveszme, hogy a macskáknak kell egy társ, az erdei macskák is mind egyedül élnek, csak párosodási időszakban találkoznak a párjukkal, ezért van a kellemetlen jelölés a kandúroknál a lakásban, amit ivartalanítással könnyű orvosolni.

– Nem praktikus tenyészteni, nyugodt lélekkel mondom, hogy aki szakszerűen csinálja, az csak veszíteni tud rajta – osztja meg tapasztalatait Nagy Ferenc. A beruházás, az eszközök beszerzése, a versenyeztetés nem áll arányban a befektetett energiával. Tapasztalata szerint a szaporítók erre hamar rájönnek, és utánuk csak megnyomorított és beteg állatok maradnak, melyek sokszor a menhelyen kötnek ki.

A cicák tartási körülményeit törvény nem határozza meg, mint a kutyákét. De ha a kölykök csipásak, szőrhiányosak, taknyosak, hiába hiteget az eladó, hogy el fog múlni, ilyen helyről nem szabad vásárolni állatot.

Ha valaki cicát szeretne otthon tartani, Nagy Ferenc azt azt tanácsolja: menjen be a menhelyre, és onnan vigyen haza magának egy olyat, amelyik ezért örökre hálás lesz az embernek. Akárhonnan is veszünk állatot, legfontosabb az ivartalanítás, amivel rengeteg betegség megelőzhető. A beavatkozás négy hónapos korban elvégezhető, és régi tévhit az is, hogy a macskáknak életükben egyszer elleniük kell.

Ismerje meg a Győr+ Mancsok jelenlegi gazdikeresőit: Tatut, Apollót és Ottót, akik a Győri Állatmenhelyen várják a gazdit.