Az ókori görögök az agórát megszentelt területnek tartották, ahová a bűnösök nem léphettek be. Ez volt a város társadalmi és kereskedelmi központja, itt zajlott életük minden fontos történése. S bár azóta eltelt két és fél évezred, valami nem változott. Az igazi piac ma is több, mint pusztán kereskedelmi helyszín. Hogy pontosan mennyivel, s hogy kinek mit jelent? Sorozatunkban ennek próbálunk utánajárni a belvárosi piacon.

Ha mosolygó almát szeretnék vásárolni a piacon, akkor csak hozzá megyek. Legyen édes vagy savanykás, piros, zöld vagy golden, süteménybe vagy friss fogyasztásra való, Kreták Lászlónál biztosan találok kedvemre valót.

„A szüleim és a nagyszüleim is ezzel foglalkoztak. Már kisgyerekként hoztak magukkal a piacra, aztán 14 éves koromtól nyaranta rendszeresen kijártam a nagymamámmal. Az eredeti szakmám asztalos, abból éltem egészen addig, amíg az édesapám bírta a gyümölcstermesztést. Utána rám maradt, én pedig nem ellenkeztem. Egyrészt ő fejlesztett, több beruházása volt, nem akartam mindezt veszni hagyni. Másrészt beleszülettem. Ugyan sosem tanultam könyvből, de mindent ellestem. Szeretem csinálni, kint lenni a szabadban. A munka kilencven százalékát én végzem el, csak szüretkor van segítségem.”

Kisfaludi birtokán másfél hektáron termel őszibarackot, körtét és almát. Utóbbiból 14-15 félét. Gála, Jonagold, Jonagored, Idared, Jonatán, Starking, Golden, Mutsu, Redron, Topáz a legismertebbek.

„Az elmúlt 10 évben rengeteg új fajta bejött a piacra. A savas almák – mint az Idared – tartósabbak.

Ha egyszerre nagyobb mennyiséget vásárolunk, akkor figyeljünk oda a tárolásra. Szellős, hűs hely, 0 és 5 fok közötti hőmérséklet, kb. 80 százalékos páratartalom az ideális, azaz sem a száraz, sem a nedves klíma nem jó. Én nyersen, héjastól fogyasztom, egy kilót biztosan elrágcsálok naponta, a lányaimnak esténként szoktam hámozni, ők úgy szeretik. Kedvenc süteményem az almás lepény és a rétes, szerencsére a feleségem elég gyakran süt.”

A gyümölcsön kívül egy hektárra fenyőfát telepített, ezüstöt és nordmannt vegyesen. A fenyő körülbelül 8 éves korára éri el a másfél méteres magasságot és 10 év, mire meghaladja a két métert. Ám a friss hajtások a tavaszi fagyokra kényesek, erősen visszavetik a fát a növekedésben, ilyenkor bizony 12 év is kell a megfelelő méret eléréséhez.

S hogy milyen a jó karácsonyfa? Természetesen mindenkinek más tetszik, de elsősorban formafüggő. Van, aki a keskenyre, más pedig éppen terebélyesre vágyik. Egyre kritikusabbak a vásárlók, régen csomagolva el tudták adni a fát, most akár tízet is kibontatnak, mert a legszebbet akarják. A nordmann tartósabb, nem potyog a levele, hanem rászárad az ágra. Alakja a klasszikus karácsonyfa forma. December elején kivágják, majd hálóba csomagolják és füves területen tárolják. Fontos a párás levegő, s hogy ne süsse a nap, vagyis az a lényeg, hogy a nedvesség ne távozzon el a frissen vágott felületen. A lakásban jó, ha vízbe tesszük, mert fel ugyan nem vesz vizet, de így le sem adja a nedvességet. László arra biztat, hogy termelőnél vásároljunk, így biztosan magyar árut veszünk.

Számára a piac a megélhetésen kívül nyüzsgést jelent. Ezt igényli is a nyugodt, csendes hétköznapok után. Azt mondja, jó dolog hétről hétre találkozni a társakkal és a vevőkkel, akik között van olyan, aki már a nagymamájánál is vásárolt és a mai napig visszajár.