Az MCC győri képzési központjában mutatták be Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944-1945 című könyvét.

A zsidó tanácsok felállítása és működése viták sorát váltotta ki a történészek körében és mondhatni, hogy azok megítélésében manapság sincs konszenzus. A háborút követő időszakban súlyos vádak érték a zsidó vezetőket külföldön és Magyarországon is az esetleges kollaborációval kapcsolatban. Az ország 1944-es német megszállását követően azonban a hazai zsidó közösségek vezetői súlyos dilemma elé kerültek: működjenek együtt a németekkel vagy válasszák az ellenállás útját? A gettósítás során e tanácsokra hárult a beköltözés megszervezése és felügyelete, illetve a német és a kollaboráns magyar követeléseket is ők kommunikálták a közösségeik felé. Kiváltságos helyzetben voltak-e a zsidó tanács tagjai, vagy ugyanúgy szenvedtek, mint a többiek? Kollaboránsnak számítanak-e, vagy nem volt választásuk? Mi volt Horthy Miklós szerepe a budapesti zsidók megmentésében? E kérdések mentén ismerhették meg a zsidó tanácsok működését és mibenlétét azok, akik ellátogattak az MCC győri képzési központjába, ahol egy beszélgetés formájában került bemutatásra Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944-1945 című könyve, mely számtalan külföldi és hazai levéltári forrás alapján próbálja megérteni a zsidó vezetés holokauszt alatti viselkedésének történetét.  

A könyv szerzője, Veszprémy László kifejtette, hogy a zsidó tanácsok sajátos náci találmányok voltak, mivel a németek rájöttek, hogy a zsidók könnyebben fogadnak el utasításokat saját vezetőiktől. A megszállt országokban ezért a zsidó vezetőket erőszakkal egységbe terelték, majd rajtuk keresztül tolmácsolták követeléseiket, velük szerveztették meg a beköltözést és az életet a gettókban, illetve a rendet is nekik kellett fenntartaniuk a zsidó rendőrségen keresztül. A vidéki zsidó tanácsokat többségében neológ férfiak, jogászok vezették, akik korábban a hitközségi életben szerepet játszottak, de akadtak ortodoxok, rabbik is. A szerző kifejtette, hogy a korabeli sajtóból meglepő módon sokat lehetett tudni a németek által megszállt Európában zajló népirtásról. Veszprémy László kiemelte, hogy a közhiedelemmel ellentétben voltak olyan tanácsvezetők, akik ellenállást szerveztek, illetve megtagadták a német követeléseket. A háború után a kommunisták tudatosan terjesztették a hamis vádakat a tanácsokról, melyek részben a politikai rendőrségen tett kétes értékű vallomásokból származtak, és melyeket aztán a baloldali lapok megszereztek és tényközlésként lehoztak. 

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai rendezvény május 11-én 17:00-kor lesz, mely keretében Dr. Tóth Tamás atya, az MKPK titkára, Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő és Jancsó András, az MCC PhD Program résztvevője fognak beszélgetni Ferenc pápa magyarországi apostoli látogatásának kulisszatitkairól.