Egy ország akkor sikeres, ha a nemzetet alkotó közösségei is sikeresek, ezért az eredményes önkormányzati munka mindannyiunk érdeke. Amelyik önkormányzatnak a választópolgárok érdeke és ez által a közös siker a célja, azzal szívesen működünk együtt. Amelyek viszont rombolni akarnak és az állandó konfliktusok terepévé akarják tenni a közéletet, azok az emberek szembesülnek a választópolgárok döntésével” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor egy bencés létesítményt adott át Győrött.
A bencés rendezvények mellett lesz egy történelmi holokauszt-konferencia is a városban. 1944-ben, csak Győrből több mint ötezer embert hurcoltak el koncentrációs táborokba. A katolikus egyház részéről Apor Vilmos püspök minden lehetséges fórumon próbálta megmenteni az áldozatokat. A zsidó és a keresztény világ egymásra utaltságát jól példázta ez a 75 éves tragédia. De mit jelent most a magyar politika és az ország számára ez az örökség?
A mostani világpolitikai turbulenciák közepette egyértelmű, hogy csak az az ország lehet erős a jövőben, amelyik képes megőrizni vallási, kulturális és társadalmi örökségét. Ez a zsidó-keresztény kultúra nemcsak része az európai történelemnek, hanem az alapja is. Sajnos Európa most nem ebbe az irányba halad. Az európai létezés alapját jelentő kereszténységtől távolodni akar. Magyarország egy több mint ezeréves állam és ehhez az ezeréves kulturális és vallási örökséghez való ragaszkodás miatt tudtunk fennmaradni, az országot megszálló külső hatalmak és diktatúrák jelenléte ellenére.
Hogyan tükröződött ez a ragaszkodás az önkormányzati választások eredményeiben?
Magyarországnak olyan kereszténydemokrata kormánya van, amely a kereszténydemokráciát nem kizárólag politikai irányzatnak fogja fel, hanem döntéseiben is kifejezetten a keresztény kulturális szempontokat veszi alapul. Ez fejeződik ki például a családok, a munkát vállalók, az elesettek támogatásában, hiszen társadalmi szemléletünk alapja a szolidaritás. Külpolitikánk lényege is az, hogy oda visszük a segítséget, ahol baj van, s nem ide hozzuk, ahol nincsen baj. Világossá tettük: mi a világon nehéz helyzetben levő keresztények helyben maradását támogatjuk azért, hogy ne kelljen elhagyni otthonaikat. Mindezeken túl azonban nem hozunk olyan biztonsági és egyéb kockázatot a magyar emberek fejére, amit az ország lakosságának többsége nem akar.
Az önkormányzati eredmények mennyire függnek össze a kormány gyakorlatával?
2006-tól számítva ez volt a tizedik olyan választás, ahol nagy fölénnyel győzött a Fidesz. Gondoljon bele: ez idő alatt három nemzeti parlamenti, három európai parlamenti és négy önkormányzati választást rendeztek, és ezeken a Fideszt meg sem tudták szorítani.
A legutóbbi eredménynek azért többféle értelmezése van.
Lehet, de a számok mutatják az igazságot. Országos szinten messze a legtöbb szavazatot a Fidesz kapta, annak ellenére, hogy a szélsőjobboldaltól kezdve a szocialistákon át egészen a liberálisokig mindenki összefogott ellenünk. Magyarország 19 megyei listáján fölényes győzelmet értünk el, a 23 megyei jogú nagyváros képviselő-testületének többségét is a Fidesz irányítja.
Budapest miatt nem csalódott?
Nem, mert a fővárosban azt a listás eredményt értük el, amit a parlamenti és az európai parlamenti szavazáson.
Az önkormányzatoknál azért az ellenzék valamelyest megerősödött, ez a helyzet nem idéz elő kettős hatalmat, kiszorítósdit? Mekkora a kormányzati hajlandóság az együttműködésre?
Amelyik önkormányzat a közös siker és a választók érdekében az együttműködést választja, azzal szívesen működünk együtt. Amelyek viszont rombolni akarnak és a konfliktusok terepévé akarják tenni a közéletet,azok az emberek szembesülnek a választópolgárok döntésével.
Külgazdasági miniszterként kérdezem: az új ipari forradalomra, a digitalizációra és a robotizációra a nálunk is működő járműipari világcégek felkészültek, de képesek-e velük lépést tartani hazai, győri beszállítóik?
A modernkori ipari forradalom legmarkánsabban az autóiparban jelenik meg, a haladás ott a leggyorsabb. Magyarországon – ahol az ipari kibocsátás 29,9 százaléka az autóiparhoz köthető, és ahol 169.500-an dolgoznak ebben az iparágban –, az a kulcskérdés, hogy az ipari forradalomban élen járó világcégek ide tudják-e hozni az új beruházásaikat? Az új autóipari korszakra történő átállás során kulcsberuházások érkeznek hazánkba, a világ legnagyobb akkumulátorgyára Gödön épül, Tatabányára, Komáromba, Monorra, Miskolcra pedig ezeknek a beszállítói hátországa érkezik.
Kérdés, milyen áron?
Képmutató az a vita, hogy a közvetlen támogatást a multiknak vagy a kis- és középvállalatoknak adjuk-e. Az igazi kérdés az, hogy a Magyarországra érkező világcégek hosszú távon, kiszámítható módon jelentenek-e keresletet a hazai beszállítók számára. Annak érdekében, hogy a magyar beszállítók versenyképes termékeket és szolgáltatásokat tudjanak felajánlani, nekik is fejleszteniük kell. A Beruházásösztönzési Ügynökségnél külön egység foglalkozik a magyar beszállítók fejlesztésével, de az Innovációs, valamint a Pénzügyminisztérium is készített programokat ebből a célból.
A lobbierő, illetve a személyközi kapcsolatok is számítanak, vagy kizárólag piaci szempontok döntenek?
Fontos a személyközi kapcsolat. Én minden Magyarországra érkező cég globális és helyi vezetőivel is találkozom, és őszintén elmondom a törekvéseket, lehetőségeket. Jót nevettem azon, amikor az újságok azt írták a BMW legutóbbi vezetőcseréje során: nagy lesz a gond, mert távozik a BMW első vezetője, aki a magyar ügyek fő képviselője volt. Nem tudták, hogy a BMW első számú vezetőjének most kinevezett szakemberrel személyesen tárgyaltam az autógyár magyarországi letelepedéséről. Ugyanilyen jó kapcsolatban vagyunk minden világcég magyarországi igazgatójával is.
Hosszú távon is igaz marad a szlogen, miszerint a jövő Győrben épül?
Természetesen igen. Győrben olyan beruházásokra, fejlesztésekre került sor – és kerül sor a továbbiakban is –, amelyek tovább erősítik gazdasági pozícióját. Gondoljunk csak arra, hogy az Audi ide hozza elektromos motorjainak szériagyártását, és ez a teljes beszállítóipar számára nagy lehetőségeket rejt. Győrt emellett szellemi infrastruktúrája, oktatási rendszere is alkalmassá teszi arra, hogy további iparágak, szolgáltatások honosodjanak meg.
A témában készült tévés anyagunk ide kattintva érhető el.