Volf Lászlóné Slánicz Annát és testvérét, Slánicz Magdolnát gyakorlatilag mindenki ismeri Újvárosban. A két örökifjú hölgy rengeteget tesz a helyi ügyek előmozdításáért.
A Láziba való Slánicz-családban négyen voltak testvérek, s mivel a családfő sajnos korán elhunyt, az édesanya egyedül nevelte a gyerekeket, így már fiatalon sok munka hárult a lányokra a háztartás vezetésében. Győrbe mindkettőjüket a munkalehetőség hozta. Pannika végzettsége gyors- és gépíró, előbb a GYÁÉV szakszervezeténél dolgozott, utána fél évig az édesanyját ápolta otthon, ezek után tíz évig egy belvárosi cipőboltban volt eladó.
Magdika a kesztyűgyárban, majd a Győri Textilben dolgozott varrónőként, utána pedig az Autóközlekedési Tanintézetben volt hosszú ideig telefonközpontos. A testvérek lassan három évtizede egy házban élnek Újvárosban, ahol minden ház körüli munkát maguk végeznek, és közös kettejükben az is, hogy fontosak számukra a helyi ügyek.
„Tizenhat évvel ezelőtt szerettük volna leaszfaltoztatni a Bálint Mihály utcát. Mivel engem sokan ismertek a környéken, megkértek, hogy járjam végig a házakat és kopogtassak be az aláírásgyűjtő ívekkel az itt lakókhoz. Több mint 120 aláírást gyűjtöttem, hamarosan elkészült az új, aszfaltozott út” – emlékszik vissza Magdika.
„Éppen a házunk előtt van a Városház közi ingyenes parkoló, amelyet immár tíz éve rendszeresen takarítunk és rendben tartunk, fontos számunkra, hogy amennyire csak lehet, a környék rendezett legyen, hiszen itt élünk” – teszi hozzá Pannika.
A hölgyek rendszeres résztvevői és felszólalói a képviselői fogadóóráknak, és bár jó néhány dolog megvalósulását előmozdították már, természetesen volna még ötletük, mit lehetne tenni még Újvárosért:
„A Kossuth utca lakatlan, bedeszkázott házainak sorsát végre megnyugtató módon kellene rendezni, szükség volna fedett beállókra az itteni buszvárókban, és a korábbi Köztelek utcai és Kossuth utcai posta is hiányzik az itt élőknek, elsősorban az időseknek. Egy térfigyelő kamera is nagyszerű lenne az itteni parkolóba, a Városház köz folytatásában pedig további 20-30 várakozóhelyet lehetne kialakítani” – sorolja a példákat Magdika.
A testvérek azt mondják, nagy élmény volt számukra az ünnepélyes díjátadó a városházán, ahol az elismerő oklevél és az emlékérem mellé egy-egy hatalmas csokor virágot is kaptak. Az elismeréshez nagyon sokan gratuláltak nekik, ők pedig a jövőben is szeretnék olyan ügyekre felhívni a figyelmet, amelyeknek révén szebb, rendezettebb és még élhetőbb lesz a városrész.