Akár tíz százalékkal is csökkentheti járműve fogyasztását egy átlagos autós, ha megfogad néhány vezetéstechnikai és műszaki tanácsot. Ráadásul ez nemcsak a pénztárcájának, hanem a bolygónak is előnyös lehet – állítja dr. Lakatos István, a győri Széchenyi István Egyetem tanszékvezetője.

Egyre több család mindennapjaihoz tartozik hozzá az autózás, így még inkább előtérbe kerül a járművek fogyasztása, ami a sofőrök odafigyelésétől is függ.

Dr. Lakatos István, a győri Széchenyi-egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője kérésünkre összegyűjtötte, mit tehet egy autós, hogy csökkentse költségeit. A professzor az első csoportba a vezetéstechnikai módszereket sorolta. „Régen az volt az alapelv, hogy az indítást követően járatni kell a motort, hadd melegedjen. A mai járművek ezt már nem igénylik. Annyira irányítottan működik a keverékképzés, hogy a biztonsági öv becsatolása és a kényelmes elhelyezkedés után máris mozgásba hozhatjuk a kocsit. Lendületesen, de finoman, két-három ezer közötti fordulatszámnál nem jobban pörgetve a motort érjük el az utazósebességet. Sok autó műszerfalán van a sebességváltás optimális idejére figyelmeztető jelzés, ami a fedélzeti diagnosztikai adatok alapján jelenik meg. Ezt érdemes megfogadni” – fejtette ki az oktató.

Az egyetemi tanár elmondta, kellő követési távolságot tartva vegyük fel a forgalom ritmusát, mert így nem kell minden táblánál, jelzőlámpánál erőteljesen fékezni, ami energiát emészt fel és pénzbe kerül, hanem tudunk motorfékkel gurulni. Ilyen üzemmódban a motorok általában lekapcsolják az üzemanyag-adagolást, azaz ingyen haladhatunk, ami csökkenti az átlagfogyasztást. Az utóbbi érték kijelzésére ma már sok kocsi képes, amit érdemes megtennünk, hiszen így azonnali visszacsatolást kapunk.

Dr. Lakatos István hozzátette: a navigációt bekapcsolhatjuk ismerős úton is, kikerülendő a dugókat, de szintén pénztárcakímélő hatása van a tempomatnak és a start-stop rendszernek, amelyekkel egyre több autótípust szerelnek fel. Az utóbbi hiányában dr. Lakatos István szerint magunk is leállíthatjuk a motort, amennyiben 30-40 másodpercnél hosszabbnak ígérkezik a várakozás.

Nem árt tudnunk azt sem, hogy hideg időben rövid szakaszokon autózva nő a fogyasztás. Ha megoldható, az egyes úti célokat egymáshoz időben közelebb felfűzve pénzt takaríthatunk meg.

„A légellenállás különösen nyolcvan-száz kilométer per órától emelkedik jelentősen, miután a járműre így ható erő a sebesség négyzetével arányos. Ha tehát túl gyorsan hajtunk, az nemcsak az esetleges büntetés miatt kerülhet sokba, hanem amiatt is, mert több benzint vagy gázolajat használunk el” – említett egy újabb szempontot az oktató.

Dr. Lakatos István hangsúlyozta, hogy az autó műszaki állapotára való odafigyeléssel szintén spórolhatunk. Ez jelenti egyrészt az előírt karbantartások elvégzését, például a rendszeres olajcserét. „Ha rossz a motor kenése, rossz a hatásfoka, azaz ugyanazt a teljesítményt több energiával állítja elő” – magyarázta a szakember.

Ebbe a körbe sorolhatók a gumik is. Amikor újakat veszünk, nézzük meg az energiacímkét, ami az abroncs gördülési veszteségeit veszi figyelembe – hosszabb távon megtérül, ha ár-érték arányban a felső harmadból választunk.  „Sajnos kevesen törődnek azzal, hogy csökkenő nyomásnál fokozottabban használódik el az abroncs, és nő a gördülési ellenállás, vele pedig a fogyasztás. Érdemes rendszeresen ellenőrizni, főleg télen, mert zárt térben a nyomás függ a külső hőmérséklettől – azaz hiába volt jó az érték plusz húsz fokban, mínusz tízben már túl alacsony lehet” – javasolta a tanszékvezető.

A fogyasztást növelheti emellett a nagyobb légellenállás (mondjuk egy fentfelejtett tetőcsomagtartó), minden plusz tömeg (például egy csomagtartóban hagyott zsugor ásványvíz), de a leginkább a feleslegesen járatott klíma, amely száz kilométerenként fél–másfél litert jelenthet.

„Mindezeket a tanácsokat megfogadva akár tíz százalékkal is csökkenthető a fogyasztás – összegzett dr. Lakatos István. – Ez nemcsak a megtakarított pénz miatt lehet fontos, hanem azért is, mert így kevesebb szén-dioxidot juttatunk a levegőbe, azaz tehetünk az éghajlatváltozás ellen.”

Hancz Gábor