A győri kórházban is éles a helyzet. Tizenhét Covid-osztály fogadja a koronavírusos betegeket, aki között vannak már a hetvenes, nyolcvanas években született emberek is. A harmadik hullámban megjelenő mutánsok háromszor-négyszer fertőzőbbek, mint az első két hullám kórokozói. Naponta háromszor értékeljük a helyzetet, s próbáljuk elhelyezni a rászorulókat – jellemzi a járvány által kialakult állapotokat dr. Jávor László, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa.

„A miniszterelnök úr két napja minden érintett kórház vezetőjével beszélt. Tőlem többek között azt kérdezte, hogy a megye győri, csornai, kapuvári és mosonmagyaróvári kórházaiban a jelenlegi feltételek mellett hány covidos beteget tudunk maximum ellátni” – mondja beszélgetésünk elején dr. Jávor László.

– Ön mennyit ígért?
– Azt mondtam, hogy a győri kórházban maximum 360 beteg ellátását tudjuk vállalni a jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrással. Ezzel szemben ma (a beszélgetés szerdán készült – a szerk.) már 371 covidos fekvőbetegünk van, közülük hatvanan intenzív terápiára szorulnak. Szinte az egész kórház a járványra rendezkedett be, természetesen a halaszthatatlan onkológiai, kardiológiai, sebészeti, neurológiai kezeléseket, a sürgősségi beavatkozásokat haladéktalanul elvégezzük.

– A betegutak megszervezésekor gondolkodhat megyei szinten, vagy csupán a győri kórház irányításában illetékes?
– Bizonyos szervezési, szakmai kérdésekben a mosonmagyaróvári, a csornai, a kapuvári kórházak működésére is kiterjed a hatásköröm. Csornán korábban nem fogadtak covidos betegeket, most az egyik belgyógyászat 46 ágyas Covid-osztály lett. Mosonmagyaróvár teljesen megtelt. Annyira, hogy a győri kórháznak kellett átvenni az ottani gyermekgyógyászati, szülészeti, majd pár nap múlva a sebészeti és a traumatológiai osztályos betegek ellátását is.

– A soproni kórház kimaradt a felsorolásból.
– Sopron megyei jogú város, az ő kórházának más a státusza, mint a kisvárosokban működő intézményeknek, de nagyon jól együttműködünk vele. Kedden hat covidos beteget már hozzájuk irányítottunk Győrből.

– Nem lehetne ilyen együttműködést kialakítani más megyei kórházakkal?
– Szerintem ez nagyon sokat segítene, s látok erre irányuló szándékot is az egészségügy országos vezetőitől. A Zala megyei kórháznak például csak 17 százalékos a Covid-telítettsége. Előbb-utóbb elkerülhetetlennek látom, hogy oda – vagy más alacsonyabb Covid-telítettségű környező megyékbe – tudjuk irányítani a betegeket azokból az intézményekből, amelyek már nem képesek több embert fogadni. Az is megoldás lehetne, ha ideiglenesen onnan hoznának át szakembereket a teljesen telített kórházakba.

– Főigazgató úr, kaptak-e önök tájékoztatást arról, hogy mi az egészségügy országos irányításának prognózisa, mikor tetőzhet, majd vonulhat vissza a harmadik hullám?
– Palkovics László miniszter úr arról tájékoztatott: a halmaz- és a hálózatelméletekkel foglalkozó matematikusok szerint még legalább két héten át folyamatosan egyre több lesz a várható Covid-beteg az országban.

– Covidos gyerekeket kezelnek-e Győrben?
– Igen, sajnos többet is. Jelenleg hét Covid-osztályos és két intenzív osztályos beteget gyógyítunk. Egy 17 éves fiatalember is volt nálunk korábban, őt speciális kezelésre Budapestre utaltuk. A fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban már több covidos csecsemőt is gyógyítanak.

– Tapasztalatuk szerint kik a legveszélyeztetettebb betegek?
– Közismerten rizikófaktor az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás. Önmagában a fittség sem feltétlenül óv meg bennünket a bajtól. Kerülnek hozzánk egészségesen táplálkozó, rendszeresen mozgó, jó karban lévő emberek is.

– És olyanok, akik a második oltás után pár héttel fertőződtek meg?
– Sajnos néhány ilyen esettel is találkoztunk már. Volt olyan páciensünk is, aki bizonyítottan átesett a fertőzésen, s ennek ellenére másodszorra is elkapta a Covid-vírust.

– Éppen egy éve hozták létre Győrött a covidosoknak a nap 24 órájában rendelő járványügyi szakambulanciát. Ezt kik és hogyan kereshetik fel?
– Főleg azok a járóbetegek, akinek a Covidra utaló tüneteik vannak, például magas láz, köhögés, légzési nehézség. Őket megvizsgálják, diagnosztizálják, ha szükséges, felvételre kerülnek kórházunk Covid-részlegére. Vannak olyan betegek is, akiket közvetlenül a mentő hoz az ambulanciára.

– Van-e elegendő gyógyszer a covidosok gyógyítására a győri kórházban?
– A forgalomban lévő, s a fertőzés kezelésére ajánlott gyógyszereket mind használjuk. Azt viszont tudni kell, hogy kifejezetten a covid ellen kifejlesztett, 100 százalékban hatékony szer ugyanúgy nincs a világon, ahogy az influenzát gyógyító tablettát sem fedezték még fel. A nálunk, s országszerte alkalmazott, más országokban is használt szerek viszont csökkenthetik, megelőzhetik a betegség súlyosságát, s a tüneteket.

– Dolgozik-e, maradt-e elegendő szakember az intézményben?
– Óriási a nyomás rajtunk. A második hullám novemberi csúcspontjához képest is sokkal nagyobb a terhelés. Ráadásul az oltások egy részét is a mi orvosaink adják be. Az egészségügyi átszervezés során az orvosok 98, a nővérek több mint 97 százaléka aláírta az új szerződést. Ez százalékosan jó arány, de minden egyes szakember nagyon hiányzik a rendszerből. A kórház szakembergárdája szinte emberfeletti erővel dolgozik a betegek megmentése, gyógyítása érdekében.

Dr. Jávor László portréja

A kórház Debrecenben diplomázó főigazgató főorvosa 1994-től dolgozik a győri intézményben. Eredetileg szemésznek készült, de akkor éppen nem volt ilyen státusza a kórháznak. A neurológiára az akkori osztályvezető, dr. Haffner Zsolt főorvos tudása, precizitása, műveltsége vezette. ,,Egy régi vágású, több nyelvet beszélő, a művészetek világában is jártas orvost ismertem meg benne, aki rögtön emberszámba vett, pályakezdő napjaimban is kollégaként tekintett rám, s felelősséget is adott” – emlékszik rá vissza. A neurológián a járvány ideje alatt nincs ideje rendelni Jávor főorvosnak. „A kollégáim helyettesítenek, hálás vagyok érte” – jelenti ki, s hozzáteszi: „Ugyancsak köszönettel tartozom a kórház korábbi vezetőinek, akik a saját szakmájukban kiváló osztályvezetőként dolgoznak tovább, és segítik a munkámat.”

Dr. Jávor Lászlónak pénzügyi szakközgazdász diplomája is van, amelynek valószínűleg sok hasznát veszi kórházvezetői munkájában.

A főigazgató rendszeresen sportolt, régebben versenyszerűen kosarazott, illetve atletizált is. Most alig van ideje a mozgásra, de amikor teheti, ezzel vezeti le a felgyülemlett, folyamatos stresszt.