Sokan még mindig ETO-piacnak hívják, pedig a nyitáshoz képest már más helyszínen, más névvel várja a vásárlókat vasárnaponként a győriek közkedvelt piaca. Ám a varázsa semmit sem kopott: aki szereti a hangulatát, az tizenöt éve szereti. Így van ezzel Zsolnai Antal, a piacot üzemeltető cég ügyvezetője is.
„Amikor megszűnt a bácsai piac, azért lehetett érezni, hogy lenne igény hasonlóra. Gondoltam, hogy belevágok és megnézzük, hogy fogadják az új helyszínt és a megújulást elsősorban a győriek, de természetesen a környéken lakók is. Mindenkit vártunk, már az első naptól kezdve, ennek pedig már tizenöt éve…” – kezdte Zsolnai Antal, majd azért hozzátette, bizony mindenkit, őt is meglepte az ETO-piac berobbanása és gyors sikere.
„Gyorsan megszerették és megszokták az emberek. Rendszeres program lett többeknek, hogy ha vasárnap, akkor piacozás. Korosztálytól függetlenül jöttek az érdeklődők már mindjárt az elején is. Nyilván ahogy telt az idő, a kereslet-kínálat beleszólt a placcok alakulásába, ám ez természetes. Jól reagáltak rá szerintem a kereskedők is, hiszen vannak olyanok, akik a nyitás óta ugyanazt árulják, s olyanok is, akik alakítottak a kínálaton, igazodva a kereslethez. Van tehát olyan, aki a kezdetekről nálunk árul, s többen is vannak, akik már 10 évet meghaladóan pakolnak ki minden vasárnap hajnalban.” – s valóban, találni árust, aki a kezdetektől kitart a „lomis” termékek mellett, s tényleg minden kapható nála, ha a dobozok mélyére ásunk. Kedves ismerősként köszöntik a visszatérő vásárlók, ahogy egy-egy zöldségest, ruhást vagy éppen cipőst is. A hangulat mindig remek, igazi közösség kovácsolódott a tizenöt év alatt.
„Tény, hogy sok piacozónk van, aki nem is feltétlenül vásárolni jön, hanem csak körülnézni, ismerősökkel találkozni vagy éppen elfogyasztani a vasárnapi reggelit a büfésoron. Győr ilyen értelemben nem egy nagyváros, gyorsan ismerősbe botlani bárhol. Jókat beszélgetnek itt az emberek, s nekem ez is fontos, hiszen jó látni, érezni és hallani a piac hangulatát!” – a hangulatot, amelyet bár egy picit megtört, hogy néhány éve költözni kellett az ETO Park területéről és az Aréna murvás parkolójában folytatódhatott a kirakódóvásár, de sokan azt mondták: mindegy, hogy hol vannak, de legalább nem szűnt meg a piac. S valóban, tényleg nincs jóval messzebb az új helyszín, tömegközlekedéssel is megközelíthető. Az emberek pedig szép lassan belakták és megszokták az Aréna Piacot is. Főleg mert megérezték: tényleg csak a helyszín változott…
„Örülök, hogy kisgyerekeket is kihoznak mindig. Komplett családok nézelődnek, s azt is sokszor mesélik, hogy apuka kihozza a gyermekeket, míg anyuka otthon főz, takarít. Sokszor ilyenkor ejtik meg az apukák az egész hetes bevásárlást, tanácsot kérnek telefonon otthonról. Tényleg megvan a hangulata!” – mesélte Antal, majd azt is hozzátette, hogy ahhoz, hogy a piac ilyen sikeres legyen, sokan beleteszik a legjobb tudásukat. Hiszen hajnalban már nagy a készülődés, és zárás után is sok még a munka: takarítás, tereprendezés és még hosszasan lehetne sorolni.
„Az Aréna Piac varázsa szerintem abban rejlik, hogy minden megtalálható nálunk, tényleg nehéz felsorolni. Mindenkinek ezt szoktam mondani, amikor kérdezik, miért jó ide kijárni. Nyilván voltak nehezebb időszakok is a tizenöt év alatt. A legkeményebb a Covid-járvány volt. Egy hónapig teljesen zárva kellett tartanunk. Utána körbe kellett kerítenünk az egészet, és számolnunk kellett a látogatókat, illetve életkor szerint is szűrni kellett őket. Nagyon kemény volt ez, kaptunk hideget-meleget, pedig nekünk csak be kellett tartatni, amit előírtak. Ám azt az időszakot is átvészeltük, szerencsére.” – emlékezett vissza a piac főnöke, s valóban, tényleg embert és piacot próbáló időszak volt az, a maszkviselésről nem is beszélve. Viszont az is lehet, hogy onnantól többen jobban értékelni kezdték a lehetőségeket, azokat is, amelyeket a piac kínál.
„Igazából én ezt a tizenöt évet sikerként élem meg. Mindig jó látni az új látogatók arcán az örömöt, amikor szembesülnek vele, hogy mennyi minden vár itt rájuk. Meg persze még jobb a régi kedves arcokat felfedezni, beszélgetni velük. Vannak olyan már, már rajongók, akik minden vasárnap, még szurok sötétben is, fejlámpával kutatnak a számukra kincseket jelentő áruk után. Ezeket tapasztalva mindig azt mondom, hogy maximálisan megéri csinálni!” – s Antal nem mellé beszél, hiszen üzemeltetőként minden vasárnap kint van a piacon, nem egy íróasztal mögül intézi az ügyeket. Beszélget az árusokkal, a vevőkkel, és figyel arra is, hogy az évszakoknak, ünnepeknek megfelelő kínálat is helyet kapjon. Ezért külön hálásak a látogatók, sokan itt veszik meg a virágokat, a díszeket, ősszel a koszorúkat is.
„Tényleg jó érzéssel tekintek vissza az elmúlt tizenöt évre! Ha még egy ilyen sikeres tizenöt évet megélünk, akkor nagyon boldog leszek! Bevallom, különösebb akadályát ennek azért sem érzem, mert a csapatunk szereti szervezni, lebonyolítani a piacot, az árusok örömmel jönnek, a vásárlók vagy a látogatók szintén. Figyelünk egymásra, meghallgatjuk a kéréseket, s amiket lehet, teljesítünk is. Úgyhogy igen, jó volt az elmúlt tizenöt év, és még egyszer ennyit, hasonlót biztos, hogy szeretnék!” – zárta mosolyogva Zsolnai Antal, a Boiade Kft. ügyvezetője, s körülnézve a legutóbbi piacnapon, nem tűnik túlzónak a kívánsága…
Galéria: Ács Tamás
TV-s szerkesztő: Pulai Sarolta