Donald Trump második elnökségének első napját számos olyan rendelet aláírásával kezdte, melyek nagy megrökönyödést váltottak ki a világ közvéleményében. Ezek között szerepelt a Párizsi Klímaegyezményből való amerikai kilépés is, mellyel párhuzamosan bejelentette az elnök, hogy az Amerikai Egyesült Államok fokozni fogja a birtokában lévő fosszilis energiahordozók kitermelését és azokat a világ minden térségébe exportálni fogják.

Donald Trump eme retorikája talán egy borúsabb jövőt, netán a legrosszabb forgatókönyveket vetíti előre? Az új republikánus adminisztráció tényleg semmibe venné a környezeti szempontokat és a klímavédelmet? Többek között e kérdésekre is kerestük a választ március 19-én a győri MCC-ben, ahol Toldi Ottó az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója beszélt a trumpi klímapolitika főbb sarokpontjairól, illetve az energetika terén jelentkező legfőbb globális kihívásokról.

Toldi Ottó az előadás elején elmondta, hogy az amerikai elnök döntései mögött meghúzódó összefüggéseket ismerve már felismerhetőek azok a racionalitások, melyek az elnöki adminisztráció hosszútávú stratégiáit meghatározzák. A klímapolitikai döntések mögé tekintve mindenképpen szót kell ejtenünk arról a tényről, hogy sajnos annak ellenére, hogy az egyes klímakonferenciákból nagyon jó dolgok is megszülettek, maga a klímapolitika nem más, mint egy évek óta pangó állóvíz, mely keretében a fejlődő országok a gyarmati múlt sérelmeire hivatkozva próbálnak jelentős összegeket kicsikarni a nyugati államoktól, miközben semmiféle átláthatóságot nem szeretnének biztosítani a támogatások felhasználásáról. Trump e látszatfolyamatokból szeretett volna kilépni, hiszen az Amerikai Egyesült Államoknak nem célja pénzt adni olyan intézkedésekre, melyek eredménye nem igazán mérhető.

Az előadó bemutatta, hogy az USA klímapolitikája teljesen más filozófiai alapokra épül, mint az európai. A leglényegesebb eltérés, hogy az nem támogatásalapú, hanem a piaci mechanizmusok által szabályozott, melynek eredménye, hogy az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása 2007-től tekintve 16%-kal csökkent és legnagyobb arányban éppen az első Trump adminisztráció négy évében. Az USA-ban nem állami támogatásokkal próbálnak eredményeket elérni, hanem a piaci verseny ösztönzi a technológiai és a zöld  innovációkat. A sikeres technológiákat piaci visszaigazolások támasztják alá, melyet követően lép be a szövetségi kormány, hogy a már bizonyított megoldásokat támogassa. A fosszilis energiaforrásokra nem kizárásra ítélt tényezőként tekint, hanem a fenntartható átmenet részeként. Ha a klímaváltozás elleni védekezést és a folyamatok mederbe terelését szeretnénk elérni, akkor nem a támogatási rendszerek fenntartására, hanem hatékony és transzparens stratégiákra van szükség. Az egyes szektorokon belül felmerülő kihívások és a jövőre vonatkozó kilátások szorosan összefüggenek egymással, és közös megoldásokra van szükség a fenntartható jövő eléréséhez.

Az MCC győri képzési központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai rendezvény március 28-án 16:00-kor lesz központjukban, mely keretében Yvonne Karimi-Schmidt, a Grazi Egyetem Nemzetközi Jogi és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének helyettes vezetőjével fognak beszélgetni Európa új űrtörvénye – Kihívások és lehetőségek címmel.

Forrás: MCC Győri Képzési Központ