Udvaros Dorottya duplázik
A bolondos április elhozta a Győri Tavaszi Fesztivál következő programját. A Kossuth-díjas Udvaros Dorottya önálló estje betekintést engedett pályája egyes szakaszaiba, mesélt életéről és több olyan dalt is hallhattunk előadásában, melyek egyáltalán nem megszokottak tőle. A művésznő duplázik, jövő héten már egy kortárs darabban tér vissza, Göttinger Pál A nulladik perc című előadásával. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett színművésznőt elsőként április 1-jei fellépéséről kérdeztük.
– Önálló estem több ritkaságot is rejt, hisz a Majdnem valaki című lemezről nem gyakran énekelek, ezt Hrutka Róbert és Bereményi Géza írták nekem. Vörös Róbert rendező segítségével több olyan dalt is beválogattam, melyeket még soha nem énekeltem, illetve olyan Kurt Weil-szerzeményeket, melyek pályám korai szakaszát idézik meg, gyakorlatilag mindegyik dalhoz erősen kötődöm.
– Emlegette a nagy mestert, Bereményi Gézát és Hrutka Róbertet. Hogyan alakulnak ki ezek a fontos együttműködések, ki kit keres meg ilyen helyzetben?
– Bereményi Géza még Dés Lászlóval keresett meg, hogy írnának nekem egy lemezt. Aztán jött a Cseh Tamás est, ahol találkoztam Hrutka Róberttel, akit felkértem egy dal megírására, aztán ebből egy lemez lett. Ha mindenáron szeretnénk megtalálni az est átfogó ívét, azon kívül, hogy állok a színpadon és reflektálok az életem vagy a pályám bizonyos helyzeteire, akkor azt mondanám, hogy néhány kortárs írónak és költőnek, akiket nagyon szeretek vagy tisztelek, leveleket küldtünk ki, amiben feltettünk nekik a kérdést, „mi az, amit egy férfi soha nem mondana el egy nőnek?” Erre érkeztek vissza a rövidebb, hosszabb próza és vers válaszok. Ezen szövegek közül válogattam ki kedvenceimet.
– A zenei vonulat tovább erősödik április 8-án, amikor a Göttinger Pál által írt és rendezett A nulladik perc című előadásban tér vissza Győrbe, amiben egy Puccini-opera története is visszaköszön.
– Igen, Göttinger Pál nemcsak kitűnő színész és rendező, de kiváló humorú szerző is. Ami nagyon fontos volt számomra, hogy saját művét vitte színpadra, ami nem egy szokványos esemény. Egy nagyon érdekes szituációt választott ki, az 1900-as párizsi világkiállítást, amikor az emberiség boldog optimista időszakát élte, és hitt abban, hogy innentől kezdve megindul a fantasztikus technikai fejlődés, ennek köszönhetően jobban fognak élni, és nem lesz már háború. Nos, ez az optimizmus lengte át ezt az időszakot, majd pedig tizennégy év múlva történt, ami történt. Ezt az időszakot próbálja megfogni a darab úgy, hogy alapul veszi a Köpeny című operát is. Bizonyos szereplők azonosak a Puccini-mű szereplőivel, így egy nagyon egyedi előadás született.
– Mindeközben egy kikötőben vagyunk, innen már más fénytörésbe kerül a grandiózus világesemény. Honnan érkeznek a szereplőink?
– Munkásokról van szó, akik minden ügyességüket, fizikai erejüket vagy ravaszságukat bevetik a túlélés érdekében. De őket is az az optimizmus lengi át, hogy a következő évszázadban minden jó lesz. Az én karakterem egy bölcs, sokat próbált asszony, aki elveszítette mindenét, így ezekből az emberekből lesznek az ő új családtagjai, nagyon szorosan kötődnek hozzá, ő pedig mindent elkövet, hogy egyengesse az életüket, valamilyen módon az anyjukká is válik.
– A színház után nézzük Herendi Gábor filmjét. A Futni mentem című filmben főszerepet alakít, hogyan fogadja az alkotás töretlen sikerét?
– Egyrészt az élet megy tovább, másrészt a film debütálásával mi már sokkal régebben elbúcsúztunk tőle, hiszen a forgatási időszak jóval megelőzi a bemutatót. Azt sejtettem, hogy szeretni fogják a nézők, azonban az meglepett, hogy ennyire sikeres lett. Ez mindannyiunk számára örömteli, annál is inkább, mivel állami támogatást az alkotás nem kapott, tehát jelentős anyagi befektetés volt ez a készítők részéről. A nézők töretlen érdeklődése több szempontból is nagy az öröm. Többen jelezték nekem is, hogy már kétszer megnézték. Felmerült a folytatás gondolata, hisz a szereplők életét bőven lehet még tovább bonyolítani.
– Ha már filmes sikerek és sorozatok, a Bridget Jones 4. részében milyen volt újra a hangját adni a címszereplőnek, Renée Zellwegernek?
– Először is nagyon örülök, hogy sok-sok év után, még mindig meg tudom csinálni, hogy a hangom alkalmas erre a szerepre. Újdonságot igazándiból nem hozott, hiszen ezen sikerfilmek a nézők igényeit szolgálják ki, olyan történésekkel van tele, amiket a közönség már megszokott és szeret. Imádják, ahogy ez a nő botladozik az életben, igaz, hogy most már két gyerekkel és özvegyen, de a negyedik rész sem okoz csalódást. Az alkotók mindezt ugyanazzal a könnyedséggel, sok humorral, fanyar önreflexióval teszik, ahogy az első részben.